Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
878 BAKSAY ZOLTÁN hogy Magyarországon nem kap többet közvetítést, mivel „nem fogadta el az állást". λ Gondolat 1937. március—áprilisi számában Mód Aladár cikke leleplezte az uralkod osztály mesterkedését, felhívta a szervezett munkások figyelmét a törvénytervezet veszi lyeire, a kormány alattomos támadására.6 7 A cikk a szabadságjogok, köztük a közvetíti szabadságának megvédelmezésére hívta fel a munkásokat. A Népszava is terjedelmi cikkben tiltakozott a törvénytervezet ellen, „a népies jelszavak és a népellenes cseleki detek politikai korszakának termékedként értékelve azt, s felhívta a munkások figyelme a veszélyre.6 8 Ezután megmozdultak a szakszervezetek is, melyeknek vezetői kezdetbe nem ismerték fel a törvénytervezetben rejlő óriási veszélyt. A harc sikeres volt, mert kormányt nem merte bevezetni az új közvetítési „reformot"; a kerettörvényből nem le semmi.6 9 Az uralkodó osztály azonban továbbra sem mondott le a munkaközvetítés államos tásáról és ismételten felmelegítette ezt a kérdést. A Munkaügyi Szemle 1940 nyara cikket jelentetett meg a közvetítésekről, és most már a háborús szükségletekre, a hábori gazdálkodás követelményeire hivatkozva követelte a munkaközvetítés reformját. „A mu kaközvetítés jelentősége különben is a világháború óta annyira elmélyült, az egyre jobba tervszerűsített és az állami érdekekkel egybeszövődő gazdasági életnek annyira lényegi kérdésévé vált, hogy az általános gazdasági és politikai irányzat természetes követelmén) lett a közületi munkaközvetítés kiterjesztése", fújja a régi nótát új szöveggel a cikkíró.7 1941-ben a sajtó sokat foglalkozott a közvetítés államosításával. Ennek hatására Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara érkezletet hívott egybe, melyen részt vett munkaközvetítéssel foglalkozó valamennyi szerv képviselője. Az értekezlet úgy fogls állást, hogy a kérdést megvitatni nem célszerű, mert az iparügyi miniszter tudomási szerint tervezetet készített és azt eljuttatja az értekezlethez. Azt azonban kimondtá hogy a kérdés napirendre tűzését nem tartják időszerűnek.7 1 1943-ban megkezdődött városok által fenntartott hatósági munkaközvetítés államosítása. Ugyanez évben a kc mány rendeletet adott ki a munkaközvetítés központi bizottságának megszervezésérc melynek feladatát képezte a munkapiac megszervezése, a munkaközvetítők munkáján! összehangolása.7 2 A Sztójay-kormánynak pedig első dolga volt, hogy az 1350/194 ME. sz. rendelettel államosítsa a munkaközvetítést és megszüntesse a munkaközvetí irodák tevékenységét. Az uralkodó osztályok szélsőjobboldali részének uralomrajutásá\ tehát a szakszervezetek eddig sikerrel megvédett közvetítő jogait is megszüntették.7 3 A következő kérdéscsoport, amely körül a szenvedélyek összecsaptak, a muni nélküliség leküzdésének módozatai voltak. Ebben a kérdésben a társadalom minden réte 6 'Gondolat, III. évf. 2. sz. 1937. márc.-április. Mód Aladár: A munkaközvetítés államosítá 6 'Népszava, 1937. febr. 12. A munkaközvetítéssel kapcsolatos törvénytervezet elutasítása. 6 'Dolgozók Lapja, II. évf. 2. sz. 1938. június. Általános támadás a szakszervezetek ellen. 7"Munkaügyi Szemle, XIV. évf. 8. sz. 1940. aug. Erdélyi Mihály: Munkaközvetítés és pál; választási tanácsadás. 71 Magyar Gyáripar, XXXII. évf. 9. sz. 1941. szept. 20. A munkaközvetítés reformja. 72 Magyar Gyáripar, XXXVI. évf. 3. sz. 1943. márc. 20. A munkaközvetítő' hivatalok terül beosztása. - Közgazdasági Értesítő, 1943. márc. 14. sz. A városok által fenntartott hatósági muni közvetítők államosításáról szóló rendelet.- Szociális Szemle, IV. évf. l.sz. 1943. jan. Ipari muni piacunk rendezése. 7 'Magyar Gyáripar, XXXVII. évf. 4. sz. 1944. ápr. 20. A munkaközvetítés államosítása.
