Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
874 BAKSAY ZOLTÁN kák szervezése, lakbérhaladék a munkanélküliek részére, a munkaviszonyban álló dolgozókkal azonos kedvezményes helyi érdekű vasúti jegy biztosítása a munkanélküliek számára a munkanélküliség tartama alatt.5 5 A munkanélküliség esetére szóló biztosítás híve volt a főváros elöljárósága, amelyet a szegénygondozás problémái terheltek, továbbá az Állami Munkaközvetítő Hivatal, amelynek tisztviselői, rendkívül sok nehézséggel küzdve, próbálták ellátni feladatukat. Híve volt még a munkanélküliség elleni biztosításnak a Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesülete vezetősége, elsősorban dr. Pap Dezső helyettes államtitkár, aki bírálta is a kormányt antiszociális magatartásáért; továbbá a fejlett tőkés országok közgazdasági irodalmán nevelkedő liberális közgazdászok. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter ugyancsak híve volt a biztosítás bevezetésének és szorgalmazta egy törvénytervezet elkészítését, amiért viszont igen heves támadások érték a nagytőke részéről.5 6 A nagytőke képviselői, a GyOSz urai, Knob Sándor, Fenyő Miksa, Kende Tódor, Bíró Pál, ifj. Chorin Ferenc, Keleti Kornél határozottan állást foglaltak a munkanélküliség esetére szóló biztosítás ellen. Indokként azt hozták fel, hogy a gyáripar egyrészt nem bírná el az újabb szociális terhet, amely számításuk szerint 24 millió arany koronát tenne ki évente, másrészt a munkanélkülieknek nyújtott mindenfajta segély, amelyet ellenszolgáltatás nélkül kapnak, megrontja a munkásosztály munkaerkölcsét, munkakerülésre neveli a munkásokat. Szerintük a megoldás a közmunka szervezése és a közszállítások megindítása. Ugyanezt a nótát fújták a kisebb-nagyobb munkáltatói érdekeltségek, a tőkések érdekeit támogató sajtóorgánumok és jobboldali szövetségek, mint a Baross Szövetség stb. A munkanélküliség elleni biztosítás és a munkanélküli segélyek ellen felsorakoztatott munkáltatói érveknek önmagukban volt bizonyos objektív alapjuk, mert a munka nélkül felvett segélyek valóban elősegíthették a munkakerülést, valóban inproduktív kiadások terhelték a munkáltatókat és az államot egyaránt, és ténylegesen célszerűbb lett volna az ipari termelés megindítása, a közmunka megszervezése. A baj csak ott volt, hogy a közmunkát sem indították meg, a gyári termelés sem indult fellendülésnek és a munkanélküliek segélyezéséről sem gondoskodtak. Ezért volt helyes, hogy a kommunisták az akkori körülmények között síkra szálltak a munkanélküli segély bevezetéséért, mert más módja nem volt a szerencsétlen munkanélküli tömegek megsegítésének.5 7 55 Vas-és Fémmunkások Lapja, XIX. évf. 2. sz. 1923. jan. 26. Kenyeret a munkanélkülieknek. - Bőripari munkás, XXXIV. évf. 15. sz. 1924. aug. 14. A munkanélküliség esetére szóló biztosítás. -Uo. XXXVI. évf. 10. sz. 1926. máj. 15. Törvényjavaslat a munkanélküliség esetére kötelező biztosításról. - Könyvkötők Lapja, XXV. évf. 26. sz. 1923. dec. 28. A munkanélkülieknek tilos gyűlést tartani. - Famunkások Szaklapja, XXXCIII. évf. 1. sz. 1930. jan. 1. A munkanélküliekért. - Vas-és Fémmunkások Lapja, XXX. évf. 17. sz. 1924. szept. 12. A nemzetgyűlés és a munkanélküliség. - Szakszervezeti Értesítő, XXIII. évf. 6. sz. 1926. júl. 1. Törvényjavaslat a munkahiány esetére szóló kötelező biztosításról. 56 Munkaügyi Közlöny, XI. évf. 16,-18. sz. 1924. szept. 15. Munkanélküliség. - Honi Ipar, XXI. évf. 8-9. sz. Nem lesz munkanélküliség elleni biztosítás Budapesten. - P. I. Archívum. 666 f. I. 1932/33. ö. e. Sipőcz Jenő főpolgármester jelentése a népjóléti r.iniszternek a szükségmunkák megszervezése tárgyában. - Födes Béla és Pap Dezső: Különlenyomat a Munkaügyi Közlöny XIII. évf. 1-4. számából 1925. nov. 29. 5'Vállalkozók Közlönye, 24. évf. 30. sz. 1924. júl. 23. A munkaadók érdekeltségének állásfoglalása a munkanélküliség ügyében. Honi Ipar, XXI. évf. 5. sz. 1928. márc. 15. Iparfejlesztés. A magángazdaság talpraállítása helyett szociálpolitika. Honi Ipar, XXIII. évf. 4-5. sz. 1930. Hogyan válik be másutt a munkanélküliség elleni biztosítás? - Munkaadó I. (XIII) évf. 18. sz. 1926. máj. 5.