Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850

866 BAKSAY ZOLTÁN Amint az a táblázatból is kiderül, 1930-ban a munkanélküliek száma ugrásszerűen megnőtt, s a következő két évben még csak fokozódott. A munkanélküliség 1932-ben érte el csúcspontját. Ettől kezdve a válságot követő depresszió szakaszában fokozatosan csökkent a szakszervezeti munkanélküliek száma, az 1929-es színvonalat azonban csak 1936-ban közelítette meg és csak 1937-ben süllyedt az 1929-es szint alá. 1938-ban azonban ismét egy újabb válság jelei mutatkoztak és ennek hatására lassú emelkedés volt tapasztalható. A szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek száma csak a tagokra vonatkozott, tehát egyáltalán nem ölelte fel a tényleges munkanélküliek számát, viszont a munkanélküliség súlyosságát híven reprezentálja. A másik állandó forrásunk, a hatósági munkaközvetítők statisztikai kimutatása is ugyanazokat a tendenciákat mutatja, mint a szakszervezetek által kiadott jelentések:4

2 Év Az ipari munkakeresők száma A hatósági munkaközvetítők egy hónapra számított átlagos félforgalma 1930 200 347 16 695 1931 469 489 39 124 1932 582 976 48 581 1933 509 242 42 434 1934 401 778 33 481 1935 399 709 33 309 1936 335 783 33 578 1937 163 026 27 171 1938 346 504 28 875 Az állami munkaközvetítő hivatalok ügyfél forgalmában is az 1932. év volt a csúcspont, de a forgalom csökkenése igen lassú volt. Csupán 1937-ben van némi változás, majd 1938-ban ismét erőteljes növekedés, ami a munkanélküliség állandóságát és igen magas arányát mutatja. Igen jól tükrözi a helyzetet, az elhelyezkedés kilátástalanságát, ha megvizsgáljuk, hogy a munkaközvetítő által nyilvántartott munkanélküliek hány százaléka nyert elhelyezkedést. 1930-ban az összes munkakereső 27%-a, 1931-ben már csak 13%-a, 1932-ben 14%-a, 1933-ban 15%-a és 1934-ben is csak 34%-a helyezkedett el, ami a közvetítők ügyfél forgalmát tekintve katasztrofális helyzetet mutat.4

3 Egységes statisztikai rendszer hiányában, mint már jeleztük, számszerűen nem tudjuk a munkanélküliek teljes számát kimutatni, de hozzávetőlegesen megközelíthetjük a valóságos helyzetet, ha a szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek számát összevetjük a hatósági közvetítőknél nyilvántartott és az év végéig elhelyezést nem nyert munkanélküliek számával. Ez esetben a következő képet kapjuk:4

4 4 2

A Statisztikai Évkönyvek megfelelő számában, a munkaközvetítésre vonatkozó anyagok. 4 3

A Magyar Gazdaságkutató Intézet helyzetjelentései a vonatkozó évekre. ""Magyar Statisztikai Szemle, 1931. I. k. 2. sz. 108-112. A munkanélküliek száma törvényvényhatóságonként. Magyar Statisztikai Szemle, 1924. II. k. 665-668. Munkanélküliség adatai. -