Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
856 BAKSAY ZOLTÁN szükség.2 2 Ez a nézet prototípusa volt a tőkés osztályszemléletből fakadó félrevezető, tudománytalan, de tudományos mezben jelentkező ideológiának. Nagyon elterjedt nézet volt az is, hogy a munkanélküliség fő okai a lezajlott forradalmak voltak; „a munkanélküliség nem annyira a háborúnak, hanem inkább az egymást követő forradalmak következménye. A tízéves gazdasági forradalom lényege az, hogy ezalatt mindig a termelés és vagyongyűjtés elharácsolása riasztott a többtermeléstől és erőszakolta a vagyontól való menekülést. Az államszervezet elpocsékolta a termelőtőkét a kultúrdegenerálás okozta nyomor enyhítésére és ezáltal a degenerálódási folyamat meghosszabbítására. A gazdasági forradalom előtt a termelő polgár egyetértett az államszervezet gondolatmenetével, a tízéves üldöztetés és visszaélés után a termelőtőke és termelőtudás legtöbbször önvédelmében mindenre elszánt ellenfélként állt az államszervezettel szemben."2 3 Ennek az okfejtésnek tudománytalanságáról és osztályszemléletéről nem nehéz reális képet alkotni. Ezzel a nézettel még egyes polgári szakírók sem értettek egyet.2 4 Igen sok szakíró, mérnök, üzletember tartotta a munkanélküliség okának a tőkehiányt, a drága hitelt, a külföldiekkel szemben drágábban dolgozó, versenyképtelen ipart, a világverseny megindulását, a magas árak miatti belföldi fogyasztó hiányt és általában a piac hiányát, a vámvédelem gyengeségét. Ezek valóban hozzájárultak a munkanélküliség problémájának elmélyítéséhez, a munkanélküliség fő oka azonban a kapitalizmus lényegéből származik. A munkanélküliség igazi magyarázatát Magyarországon csak a forradalmi mozgalom tudta adni, ezen belül is elsősorban a kommunisták, akik illegális kiadványaikban rámutattak a munkanélküliség okainak lényegére, és síkra szálltak a munkanélküli nyomorgó tömegek érdekében. A munkanélküliség problémáját az egész negyedszázados ellenforradalmi rendszer alatt nem sikerült megoldani, csak a háború rendkívüli évei alatl tudták minimálisra csökkenteni. A munkanélküliség permanensen tömeges jelenléte Magyarországon a gazdaság elmaradottságban gyökeredzett, és számos tényezőre vezethető vissza. A háborúbar vesztes országok gazdasági életében jelentkező súlyos problémák Magyarország esetéber különösen kiélezett formában és messzeható speciális mozzanatokkal törtek felszínre. A béketermelés kiépítését itt nem csupán a vesztes országokban általában fellépő dezorga nizáltság, anyaghiány, gazdasági kimerültség stb. hátráltatta. A Monarchia széthullása és a soknemzetiségű Magyarország felbomlása, a trianoni békeszerződés okozta területi váltó zások az ország gazdasági struktúráját és adottságait lényegesen megváltoztatták. Változá sok következtek be a lakosság foglalkozás szerinti megoszlásában, az ipar szerkezet arányában, a piac és nyersanyag kapcsolatokban. Mindez a magyar nemzetgazdaság gyökeres átalakításának történelmi szükségszerűségét tűzte napirendre. Mindenekelőtt ; magyar mezőgazdaság versenyképességének biztosítására volt szükség, amelynek elenged hetetlen kelléke lett volna a nagybirtokrendszer felszámolása. Ezen a lépésen nemcsak : 2 2 Bányászati és Kohászati Lapok, 1924. okt. 17. LVII. évf. 19-20. Gálócsy Árpád: Munkané: kiiliség. (Elnöki megnyitó az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületek 1924. évi szepl 21-én tartott közgyűlésén.) 23 Bányászati és Kohászati Lapok, 1924. okt. 16. LVII. évf. 19-20. sz. 145-146. VerbóiCsét Róbert: A munkanélküliség problémái. 2'Bányászati és Kohászati Lapok, 1923. nov. 3. LVII. évf. 21. sz. Cotel Ernő: A munkané küliség problémájához (megjegyzések Verbói Cséti Róbert cikkére).
