Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A gyáripari munkanélküliség történetéhez Magyarországon 850
A GYÁRIPARI MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON 855 iratok mindennapos témájává lett, szenvedélyes viták, politikai beszédek és programok forrása volt. A munkanélküliségnek, mint társadalmi problémának az okát, magyarázatát a polgári közgazdászok, szociológusok, különböző pártállású politikusok, tőkés vállalatok képviselői Magyarországon is, mint szerte a világon, osztályhelyzetüknek megfelelően a legkülönbözőbb módon magyarázták — a lényeg megkerülésével vagy részbeni érintésével. A magyar uralkodó osztálynak a munkanélküliség okaival kapcsolatosan apologikus fejtegetéseiben kiemelkedő helyet foglalt el az irredenta céljaiknak és a tömegek félrevezetésének, valamint a tényleges nehézségeknek egyaránt megfelelő magyarázat: a trianoni békeszerződés. Ezt tették meg a tömegek munkanéküliség legfőbb okának. Koiss Géza miniszteri tanácsos az Állami Munkaközvetítő Hivatal igazgatója írta 1928-ban a Munkaügyi Szemlében: „A magyar munkanélküliségnek eredendő oka egy szóban foglalható össze: Trianon. Ha régi határainkat, nyersanyagokban és egyéb kincsekben, de főleg fogyasztótömegekben gazdag perifériánkat visszakapnánk, akkor a munkanélküliség görbéje egyszerre leszállana legalábbis a normálisra."1 9 Ez a kijelentés csak ïgyike volt a sok száz hasonlónak, de híven fejezi ki az államapparátusban dolgozó vezető tisztviselők általános nézetét a munkanélküliség okával kapcsolatban. Természetesen a polgári közgazdászok ennél „tudományosabb" magyarázatokkal szolgálnak. Az egyik ilyen közgazdasági nézet szerint a munkanélküliség legáltalánosabb Dka „a gazdasági krízis, olyan irányú eltolódás a termelés és fogyasztó között, amelynél a termelés kiterjesztésének nem felel meg a fogyasztás egyidejű növekedése",2 0 a munkalélküliség fokozódásának új tényezői pedig a következők: 1. „Az ipari termelési eszközök és teljesítő képességük rendkívül megnövekedése a láború alatt és azóta", 2. „Üj iparágak keletkezése a nemzeti és tengerentúli államokban", 3. „Defláció és valutastabilizáció", 4. „Változások a népesség struktúrájában; a) a mezőgazdasági népesség beözönlése a városokba, b) az amerikai bevándorlás korlátozása, c) új elemek beözönlése a termelésbe", 5. „A termelés racionalizálása".2 1 Ezek a nézetek sokban megegyeznek a marxista megállapításokkal, de a lényegig lem jutnak el, az okok keresésében csupán a felületi jelenségeket írják le igen pontosan. 4ás közgazdasági szerzők és politikusok szerint a munkanélküliség a háborús idők ;övetkezménye, amikor az egész magyar gazdasági élet konjunkturális alapokra helyezkelett. A nagytőke képviselői abban vélik megtalálni a munkanélküliség okát, hogy az parban foglalkoztatott munkások napi, illetve évi teljesítménye a megelőző időszakhoz épest tetemesen lecsökkent és a kevesebb munkáért fizetett bér megdrágítja a termelést, a Irága áruból pedig kevesebb fogy, a termelés lecsökken és kevesebb munkáskézre van 1 'Munkaügyi Szemle, 1928. jún. II. évf. 6. sz. 225. Munkanélküliség. 2 "Századunk. 1926. I. évf. l.köt. 197. Halasi Béla: A munkanélküliség mint világgazdasági robléma. "Uo.
