Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
GÖMBÖS EI^SŐ KORMÁNYÁNAK KÜLPOLITIKÁJA 85 síiknek alapvető oka az lehetett, hogy nem elemezték kellőképpen a nácizmusnak a külpolitikára gyakorolt hatását. Jól látták, hogy a náci vezetők egymással szemben milyen nagyfokú bizalmatlansággal, gyűlölködéssel viseltetnek, találó portrét tudtak rajzolni Alfred Rosenberg mérhetetlen becsvágyáról, külpolitikai ambícióiról, helyesen látták az 1933. április 1-i hatállyal megszülető új pártszervnek, a Külpolitikai Hivatal létrejöttének számos mozgatóját, a német külpolitika alakítása szempontjából való jelentőségét mégis alábecsülték. Mutatja ezt Velics László müncheni főkonzul vonatkozó jelentésének befejező passzusa is. Eszerint ,/nagyar vonatkozásban Rosenberg kedvezően van befolyásolva és a jövőben is irányítható Hollósi Sándor útján, aki vele baráti bizalmas viszonyban áll". (Kiemelés — P.P.) A berlini ideiglenes ügyvivő párhuzamos jelentésének azon következtetése sem tűnik helyesen orientálónak, mely szerint a Hivatal felállítása szerencsésnek tekinthető abból a szempontból, hogy a tisztánlátáshoz nyújt majd segítséget. Véleményünk szerint a náci külpolitikai pártszerv inkább a német külpolitikában uralkodó zűrzavart intézményesítette. Nem azért, mintha Rosenbergnek nem lett volna célratörő külpolitikai koncepciója. Sokkal inkább amiatt, mert a Külpolitikai Hivatal létrejötte majd tevékenysége megrendítette a Wilhelmstrasse hitelét. Németország külpolitikáját egyre több helyen intézték, és nem lehetett tudni, hogy kinek a szava a mérvadó. Mindez a nácik számára — merész előrefutásokra (ha kellett: veszteség nélküli visszavonulásra) módot nyújtó — manőverezési lehetőséget adott.61 A németországi eseményekből Budapesten elsősorban azt. a tanulságot vonták le, hogy nem szabad semmi olyasmit tenni, ami kiváltaná Berlin elégedetlenségét. Mivel — lényegében az egész európai diplomáciához hasonlóan — maguk sem ismerték fel a náci politikának fantazmagóriás kizárólagosságra törekvését, azzal áltatták magukat, hogy akkor cselekszenek helyesen, ha az új német rezsimet kizárólag - úgymond - a külpolitika aspektusából ítélik meg. Ezen azt értették, hogy az esetleges averziókat is félre téve nem szabad résztvenni Németország elszigetelésében. Mert arra gondoltak: „Európa liába köpi a markát. Épp így köpte annak idején Mussolini ellen s aztán gyönyörűen Devették. Nagyon helyes volt, hogy Magyarország akkor fasiszta szimpátiákat mutatott." \ párhuzam valóban csábító volt és egy darabig igaznak tűnhetett. De a két fasiszta endszer alapvető azonosságai mellett meglévő, illetve formálódó jelentős különbségek elhanyagolása olyan hiba forrásává vált, amelynek negatív velejárói — az évekkel későbbi ragikus következményeket jóval megelőzve - igen hamar megmutatkoztak. Másfelől izonban a magyar külpolitika intézői arra is ügyeltek, hogy a németellenes európai íangulattól való elkülönülést kiegészítse a Németországtól történő elhatárolódás. Ez a ezervált magatartás igen jó benyomást tett Rómában, ahol tavasszal — különösen Göring ómai látogatása nyomán — messze voltak már attól a mámoros hangulattól, amelybe iitler kinevezése révén jutottak.62 61 K 63. 1933-21/1-1057. Velics László müncheni főkonzul 1933. IV. 8-i jelentése, uo. 1073. 'ettstein ugyanaznapi beszámolója, Κ 63. 1934-21-981. Hollósi Sándor összefoglaló áttekintése a áci Németország első esztendejéről, külpolitikai törekvéseiről — Velics László felterjesztésében, ollósi alakjára: Κ 429. 4. csomó 2. dosszié. Németországi út 1933. V. 2-5. 6 2 Juhász 145-146; Gömbös és Bajcsy-Zsilinszky vitája 1933 márciusában a Németországgal :embeni helyes beállítódásról: KN XIV. kötet 127-129, 202-204. A magyar külpolitika római legítélésére: Κ 63. 1933-21/7-1150. Hory IV. 19-i jelentése; Κ 429. 16. csomó 5. dosszié. Kozma 'odianer Andornak VII. 6-án.
