Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
84 PRITZ PÂL Ma már közhely annak hangoztatása, hogy a január 30-i fordulatot a vezető magyar politikai körök milyen nagy és örömteli várakozással fogadták. Ennek oka főleg és elsősorban abban rejlett, hogy ez esemény nyomában egy, a revíziós törekvések jegyében szövetséges Németország megszületését remélték. Ε várakozás a magyar politikai élet sokkal szélesebb köreit érintette, mint azokét, akik ezzel együtt a fasizmus totális győzelméért is lelkesedtek, sőt az előbbi várakozás valóra válásának előfeltételét éppen ebben látták. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a magyar uralkodó osztályok döntő többsége számára a német nemzeti szocialista pártnak inkább a hatalomba való beépülése, mintsem annak kizárólagos megszerzése volt kívánatos, mert ily módon tartották reálisan elképzelhetőnek egy „dinamikus" német külpolitika kibontakozását. A németországi belpolitikai küzdelmek alakulását is ezen várakozásuk alapján kísérték nyomon. Ennek megfelelően sokáig — az 1934-es Röhm-puccsig bizonyosan és feltehetőleg még utána is egy ideig - nem is tartották Hitler pozícióit olyan szilárdnak, hogy kizárólagosságával tartósan számolni kelljen. így lehetett ez annak ellenére is, hogy az addig igencsak sokszínű német politikai élet unifikálásának dermesztő hatása alól aligha vonhatták ki magukat. Mert azokat az atrocitásokat, amelyek a berendezkedő náci hatalom mindennapjait jellemezték, felületi és múló jelenségeknek látták és nem tudták felfogni, hogy itt a német fasizmus lényege felé mutató megnyilvánulásoknak a tanúi. Meri azt látták, hogy a Reichswehr egy bizonyos fokig önállóságát megőrzi, a náci befolyá térhódítása itt — az államélet más területeivel összevetve - viszonylag lassabban halac előre. Mert arra figyeltek, hogy a Külügyminisztérium személyi állománya - má: tárcákkal szemben — szinte érintetlenül megmaradt. És mert erősen bizakodtak abban hogy - a hatalomból való mind erőteljesebb kiszorításuk ellenére — a hagyományo jobboldal pozícióit megőrizte annyira, hogy adandó alkalommal a hatalomból ismé erőteljesebben részesedhet. Ebből a szempontból szentelnek Papén figurájának különö jelentőséget, akinek személyiségét különben - szerényebb képességei, valamint, nagyoi finoman kifejezve, „nem minden kétségen felül álló megbízhatósága" miatt - nemige; tartották sokra.60 A jólértesült magyar diplomaták számtalan helyes információt továbbítottak Budi pestre a német politikai élet alakulásáról, mégis ezek megfelelő összerendezését a Német országgal szembeni elvárások - magyar érdekviszonyok - megakadályozták. Jól láttá például azt, hogy a náci politikusok nagy bizalmatlansággal és nem csekély elégede lenséggel tekintenek a Wilhelmstrasse felé, azt is észrevették, hogy ez a hivatásos ném< diplomaták cselekedeteit erősen bénítja, a referensek nem tudnak és „főképp nem merne érdemleges felvilágosításokat adni attól való félelmükben, hogy esetleg a hatalom ι birtokosainak intenciói ellenére cselekedhetnének és ezáltal árthatnának saját pozícii juknak", mindazonáltal nem ritkán a hivatásos diplomaták közléseit fogadták elmértél adónak, holott azok legfeljebb részben fedték a német külpolitikát. Bizonyára karrierbeli diplomata szokványos gőgje is szerepet játszott abban, hogy a botcsinálta ná külügyesek nemegyszer otromba akcióin fölényes gúnnyal siklottak el, mégis téved 60 K 63. 1933-1117-862. napijelentés Khuen-Héderváry és de Vienne 1933. III. 18-ibeszélg< téséró'l; Papenró'l - 1932 nyarán történt kancellári kinevezése alkalmával - Kánya hivatalos jelentési ben azt a megállapítást engedte meg magának, hogy - lévén a kabinet átmeneti jellegű - „az űj kancell nagyobb bajokat talán nem fog okozhatpi". Κ 63. 1932-21/1-1354. Megbízhatatlanságára: - többe mellett - Κ 64. 1933-20-235
