Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Isztorija 20. véka. Zbornik radova XII. (Ism.: A. Sajti Enikő)" 792
792 TÖRTÉNETI IRODALOM akkor nagyvonalú és segítőkész tudott lenni munkatársaival, saját anyagi forrásaiból). Őrizte a nyelv tisztaságát s a politikai és emberi viszonylatok nagy tömegét tekintette át igen magas szinten, nagy erkölcsi és politikai tisztasággal, önismeretre serkentette a brit állampolgárokat: írásai elsősorban a baloldali radikális körökben és a felszabadításukért küzdő gyarmati világban hatottak. A brit külpolitikát bíráló és magyarázó álláspontjaiban azonban gyakorta ingadozás tapasztalható. Ahogyan egy méltatója írta enyhe gúnnyal: „A tiszteletreméltó elvekkel rendelkező Basil Kingsley Martin ritkán fejtett ki hasonló nézeteket két egymást követő héten." Emiatt sok vitája volt elvbarátaival s azokkal, akikkel egyébként egy politikai platformon állt: G. D. H. Cole-al, M. Keynes-el, G. Orwell-el és másokkal. Ε viták folyamán lényeges kérdésekben - a müncheni politika megítélésében és a nukleáris fegyverkezés elleni harcban -, bizonytalanságaitól eltekintve Kingsley Martin-nak volt igaza. Véleménykülönbségeiket jól példázza Maynard Keynes-szel folytatott levelezése a harmincas évektől 1946-ig, Keynes haláláig. Ezeket Keynes összes Műveinek jelenleg kiadás alatt álló köteteiben teszik közzé. Igaz, a sokat és sok földrészen utazó, széles nemzetközi látószögű Kingsleynek nem sok érzéke volt közgazdasági kérdésekhez. A második vüágháborút követő években és a hidegháború idején sokat utazott Európában és a Távol-Keleten s józanul ítélte meg a helyzetet. Életének ebben a szakaszában élettársával, Dorothy Woodman-nel együtt küzdöttek, azonosultak Ázsia és Afrika számos országában felszabadulásukért harcoló népekkel illetve vezetőikkel. Az 1955-ös Bandungi-konferenciára sereglett afrikai és ázsiai vezetők jól ismerték és tisztelték működését és lapját. A szerző nagy együttérzéssel ír Kingsleynek a New Statesman vezetésétől való visszavonulásáról, hanyatló egészségéről, de szellemi frissességéről, félelméről, hogy Nagybritanniában felülkerekednek a faji előítéletek, s magánéletéről is. Kingsley gyakran volt egyedül, habár hetvenedik születésnapján mint maga írta: „e melankolikus esemény" megünneplésén - a New Statesman baráti köre összesereglett lakásán. Kingsley mindig babonának tekintette a rasszizmust és a nacionalizmust, ám egyaránt elvetette a kereszténységet és a marxizmust. Hitt a keresésben, a dolgok felderítésében, a jobb emberi viszonylatok kialakításának, az emberi boldogság elérésnek céljában. Visszatekintve úgy látta: lapjának konstruktívabb, harcosabb jelleget adhatott volna. A könyv szerzője, C. H. Rolph egy negyedszázadon keresztül maga is a New Statesman szerkesztőségi gárdájához tartozott. Kingsley Martin hátrahagyott iratanyaga és több mint 50 személlyel folytatott beszélgetés alapján hozzáértéssel és együttérzéssel írta meg a jelentős szerkesztő és ember életrajzát s jellemezte a New Statesman virágkorát. Műve Basil Kingsley Martin önélerajzával és írásaival együtt a további Kingsley-életrajzok alapja marad. Haraszti Éva ISTOR1JA XX VEKA. ZBORNIK RADOVA XII. (Beograd, Institut za savremenu istoriju i NIP „Export-Press". 1972. 444 L) A 20. SZÁZAD TÖRTÉNETE. TANULMÁNYKÖTET XII. 1959-ben indította útjára a belgrádi Társadalomtudományi Intézet Történeti Osztálya a Jugoszlávia és népei történetével foglalkozó sorozatát. A tanulmánykötet alapítója és első felelős szerkesztője Dragoslav Jankovic professzor volt, aki mint az intézet említett osztályának vezetője, kimagasló szerepet játszott Jugoszlávia új- és legújabbkori történetének kutatásában, s e munkálatok szervezésében. Ezért ajánlotta a íivko Avramovski vezette szerkesztőbizottság ezt a kötetet Jankovié professzornak, születése 60. évfordulóján. A kiadvány az ötvenes években megkezdett munka elmélyüléséről tanúskodik, és reprezentálja a Legújabbkori Történeti Intézetben (a Történeti Osztály utóda) folyó kutatómunka tematikus kiszélesedését is. A kötet 14 tanulmányt foglal magába, melyek Jugoszlávia gazdaságtörténetének, kül- és belpolitikájának, munkásmozgalmának egy-egy kérdését állították vizsgálódásuk középpontjába. A válogatás kereteit, a címben jelzett időhatár szabta meg - egységbe fogva ezeket a tanulmányokat. Valamennyi munka igényes forráskezelésről, az adott téma sokoldalú megközelítésének igényéről
