Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Pritz Pál: Gömbös Gyula első kormányának külpolitikája; megalakulásától Gömbös németországi útjáig 49
74 PRITZ PÁL A gazdasági és a kisebbségi kérdésben - ez utóbbi különben Gömbös eredeti üzenetében nem is szerepelt, hanem azt a magyar külpolitika már korábban kialakított irányvonalának megfelelően Khuen-Héderváry fogalmazta bele — Hitler szintén igen diplomatikus álláspontot alakított ki. Mindkettőben úgy volt engedékeny, hogy valójában egyik kérdésben sem kötelezte el magát. Arra vonatkozó utalásai, hogy „a gazdasági kérûéseknél nem kizárólag gazdasági, de politikai szempontok is tekintetbe vétessenek és azért teljesen tévesnek tartja azt az eljárást, amely az összes agrárállamokkal szemben ugyanazokat a módszereket alkalmazza", a magyar politikusok számára bizonyára reményt keltően hangozhattak, pedig már bennük rejlett az a veszedelem, amely a későbbi tragédiába torkollott.43 Történelmi tény, hogy a nácik hatalomrajutásának nemzetközi fogadtatása semmiképpen sem tükrözte közvetlenül annale negatív jelentőségét. Mégis, valami meghatározhatatlan módon a nemzetközi kapcsolatokban benne vibrált a feszültség, amely azután összevethetetlenül kisebb jelentőségű esetek felnagyításában, alaptalan híresztelések hisztérikus terjesztésében csapódott le.44 Ennek egyik megnyilatkozása volt az ún. hirtenbergi-ügy. Mint négy esztendővel korábban, most sem sikerült nemzetközi botrány nélkül megúszni az olasz tulajdonban lévő fegyverek Magyarországra csempészését. A bel- és külföldről egyre inkább szorongatott osztrák szociáldemokrata pártnak közvetlen érdeke fűződött ahhoz, hogy a Hirtenbergről birtokába jutott információt közzé tegye, hiszen joggal tarthatott attól, hogy az osztrák földre érkező fegyverekből a Heimwehr is részesedni fog. Az incidens a kisantantnak kapóra jött. December derekán megtartott belgrádi konferenciáján - részint a megélénkült magyar revíziós mozgalmakra válaszképpen, részint pedig a az erősen zokon vett december 11-i öthatalmi nyilatkozatra* reagálva — határozatot fogadott el egy, a három külügyminiszterből álló tanács megalakítására és egy állandó titkárság megszervezésére. A skandalum körül most minél nagyobb zajt iparkodott csapni, hogy decemberi határozatának valóraváltását indokolt és defenzív intézkedésként állíthassa be. Az osztrák kormány ellenhúzása - azzal való fenyegetőzése, hogy a jövőben nem fogja tűrni a Jugoszláviába irányított csehszlovák fegyverszállítmányok ausztriai áthaladását - Prágára némileg csillapítólag hatott, ám édeskevés volt ahhoz, hogy BeneSt eredeti szándékától — az ügy Népszövetség elé vitelétől 4 3 K 63. 1933-21/7-400. Kánya II. 8-i jelentése. Az üzenetváltásra - sokak mellett - ld. még: Berend-Ránki 71-73, Kerekes 69, Ormos 180. 4 4 Ormos 175-176, 179-181, 213. Κ 63. 1933-11/7-488. Villani Frigyes párizsi követ 1933. II. 17-i jelentése a francia kamara külügyi bizottságának 8-án - háborús hangulatban - lezajlott üléséről. Ld. még: Ormos 181, ADAP C. 1/1. kötet 24. sz. Bülow 1933. II. 18-i feljegyzése a berlini francia követtel - kölcsönös vádaskodások jegyében - folytatott beszélgetéséről. Bülow azt állította, hogy a német-olasz-magyar titkos szövetségről szóló hamis hírekkel a francia kormány azért alarmírozza a francia közvéleményt, hogy a hadügyi költségvetést megszavaztassa. * 1932. XII. 11-én az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország négy pontból álló együttes nyilatkozatot tett. Ennek első pontjában az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország kijelentette, hogy 'megadja Németországnak és más. szerződésileg lefegyverzett hatalmaknak az egyenjogúságot olyan rendszer keretében, amely minden nemzetnek biztonságot nyújt.' (Halmosy 318.1.).
