Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
AZ ÁLLAMI IPARTÁMOGATÁS A SZÁZADFORDULÓ UTÁN 695 méltányosság legelemibb kívánalmait elismerni képtelen."12 5 A magyar delegáció 1908-ban megismétli a korábbi követeléseket. Chorin szerint nem tartották be az 1906-os megállapodást és nem biztosítják Magyarországnak a kvótát, nem érvényesült a kompenzáció sem.12 6 Ugyanakkor a valóságban a magyar kvóta abban az évben megközelítette a 36 százalékot.12 7 Az 1910-es évet értékelve, a kormány — a haditengerészettől eltekintve - kielégítőnek ítélte a hadsereg megrendeléseit.12 8 Végül 1911 elején megegyezés született a kereskedelmi kormányzat és a haditengerészet között hadihajók építéséről. Az osztrák gyáripari érdekeltség az új megállapodást sérelmezve követelte a hadseregszállítások átfogó reformját. A gyalogsági és tüzérségi lőszerek paritásos megrendelése helyett vissza kell térni a kvóta arányának megfelelő elosztásához, hasonlóképpen meg kell szüntetni minden más terméknél is a magyar iparnak nyújtott kompenzációt, minden cikknél külön-külön biztosítani kell az azonos feltételeket, a hadseregszállítások alapelveit fel kell venni az Ausztria és Magyarország közötti kiegyezési törvénybe, a felosztásokat a két kormány és a közös hadügyi igazgatás által kiküldött bizottságnak kell ellenőriznie, egyik kormány sem köthet megállapodást közös intézménnyel a másik kormány értesítése nélkül. A magyar kereskedelmi miniszter és a GyOSz egyaránt elutasította az osztrák követeléseket, eredményesen. A fiumei hajógyár már áprilisban megrendelést kapott a haditengerészettől egy dreadnought (csatahajó), két cirkáló és hat torpedóhajó szállítására.129 Márciusban Ellbogen osztrák szociáldemokrata képviselő indítványára az osztrák delegáció határozatot fogadott el, amely szerint a hadi megrendelések odaítélésénél meg kell határozni a munkások bérét is. Az osztrák minisztérium nem kívánta eredetileg támogatni a határozatot, de miután a magyar kereskedelmi miniszter nem zárkózott el ilyen döntés elől, maga is felkarolta azt, s a szállítások odaítélését kollektív szerződéshez, munkavédelmi előírások betartásához kívánta kötni. Ezt az elképzelést — amelynek kivitele meglehetősen irreális volt —, végül a magyar és osztrák gyáripari érdekeltségek közösen hiúsítottak meg.130 Az 191 l-es megállapodást követően növekedik a tengerészeti megrendelések aránya is. 1913-ban a magyar ipar a hadsereg összes megrendeléseiből már 36,2 százalékkal részesedik. Ez az arány azonban jelentősen meghaladja a magyar ipar tényleges jelentőségét, igya háború éveiben egyre nyilvánvalóbbá válik,hogy magyar üzemek szállítóképessége messze elmarad az ausztriaiaktól, 1915-ben a szárazföldi hadsereg igényeinek kielégítésénél már a 30 százalékot sem éri el, s ez az arány a későbbiek során tovább csökken.131 Mindez azt mutatja, hogy a kvóta biztosítása a magyar ipar számára kedvező volt, jelentős védelmet jelentett az ausztriai konkurrenciával szemben. Az egyes konkrét megrendelések odaítélése azonban gyakran meglehetősen problematikus volt, s különösen a nagyobb távolság hátrányosan érintette a magyar üzemeket. így példul az egyik pályázatnál 1914-ben három ausztriai és két magyar cég tett ajánlatot. Két osztrák 12 5 Uo. 78.1. 12 'Közös ügyek bizottság napló 1908. febr. 11. 1 27 Szterényi-Ladányi: i. m. 181. 1Î 8A m. kir. kormány 1910. évi működése (Bp. 1911) 72. 1. 1 "Magyar Gyáripar, 1911. 6. sz. 13 °Uo. 1912. 18. sz. 131 Szterényi-Ladányi: i. m. 181.1.
