Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
684 varga lászló tei, s kérték, hogy a szállításoknál a jövőben is a kvótaarányában osszák el. 78 A Reichsratban olyan interpelláció hangzik el, amely sérelmezi, hogy a hadügyminisztérium legújabb lövedékmegrendelésének több mint 50 százalékát magyar vállalatok kapták.7 9 A kereskedelmi miniszter 1903 májusában a GyOSz-nak küldött leiratában további rendelések elmaradásáért a magyar iparosokat okolja. „Több alkalommal tapasztaltam, különösen az utóbbi időben — hangzik a leirat —, hogy gyárosaink a közös hadügyi szükségletekre hirdetett nyilvános és szűkebb körű versenytárgyalásokon vagy egyáltalán nem vesznek részt, vagy pedig ha részt vesznek és árajánlataik a külföldi gyárosokénál drágábbak, akkor a külföldiek részéről tett és a hadügyminisztérium által felajánlott olcsóbb egységárakért csak a legritkább esetekben vállalják el a szállítást ... A közös hadügyminisztérium a hadügyi szükségletekből a magyar ipar termékeit kvóta szerint megillető rész szállításával is külföldi cégeket kénytelen megbízni."8 0 Ez a leírás szolgáltatott alapot a GyOSz fellépéséhez. Válaszukban alaptalannak minősítik a katonai hatóságok állítását és követelik egyben az 1900-as megállapodás és a delegáció 1902-es határozatának maradéktalan végrehajtását. Sérelmezik, hogy sem a közös külügyminisztérium, sem a közös pénzügyminisztérium, sem a közös számszék, sem a közös bank megrendeléseinél nem veszi figyelembe a magyar ipart. A kincstári gyárak (bécsi arzenál, pólai tengerészeti telepek, bécsújhelyi lőszergyár, blumaui lőporgyár) termelését az osztrák kvótába kell beszámítani, miután mind Ausztriában van és ausztriai alkalmazottakat foglalkoztat. A GyOSz kielégítőnek ítélte a megrendeléseket a posztó-, pamut- és lenáruknál, a kézi fegyvereknél és némely lőszercikknél, bizonyos esetekben azonban a magyar gyárakat nem szólítják fel ajánlattételre, vagy csak közvetve, érdekelt ausztriai gyárakon keresztül, ugyanakkor hiányos a magyar gyárak informálása, s előfordul az is, hogy egyes cikkeknél teljesen mellőzik a magyar ipart. Nehézséget okoz a minták megtekintése, hátrány, hogy az átvétel Bécsben vagy Wiener Neustadtban történik. A GyOSz mindezek alapján javasolja az 1900-as megállapodás módosítását a delegáció határozata szerint, a kincstári gyárak termelésének részleges beszámítását az osztrák kvótába, a szükséges mintákat és kiírásokat a hadügyminisztérium küldje meg a GyOSznak is, a megrendelt termékek átvétele a magyar gyár székhelyén legyen.81 Az év végén a GyOSz felterjesztést intézett a kormány több tagjához, ebben sérelmezik, hogy Magyaroroszág nem kapja meg a kvóta arányában a megrendeléseket, mivel ezek jelentős részét a hadügyi kormányzat saját gyáraiban állíttatja elő. A kincstári gyárak termelését tehát legalább részben az osztrák részhez kell számítani és a magyar szállítások arányát ennek megfelelően fel kell emelni. A magyar állami gyárak rendezkedjenek be ágyuk gyártására és ne olyan cikkeket termeljenek, amelyeket a magánipar már előállít.8 2 1904 január végén a GyOSz a miniszterelnökhöz írt felterjesztésében megismétli ezeket a követeléseket. Kétségbe vonják a hadügyminiszter által közzétett adatokat a rendelések megosztásáról, miután számos szállítóképes iparág megközelítőleg sem kapja meg a rá eső részt. Az esetenkénti magasabb hazai árakat a kincstári gyárak 1 * Honi Ipar, 1903. 8 sz. "Uo. 9. sz. s "GyOSz Közlemények, 1903. 7. sz. 3-4. 1. 81 Uo. 4-17. 8 J Uo. 9. sz. 34-36.1.
