Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662
az állami ipartámogatás a századforduló után 685 ellenőrizhetetlen, irreális áraival magyarázzák, illetve azzal, hogy az osztrák gyárak a magyar konkurrencia eltávolítására mesterségesen lenyomják az árakat, majd újra felemelik. A GyOSz követeli magyar arzenál felállítását, a kompenzáció elvének teljes érvényesítését, pontos kimutatást a hadügyminisztertől, Magyarország számára külön kiírást és megrendelést, amelyeket a kereskedelmi miniszter ellenőriz.8 3 A Zentralverband der Industriellen Österreichs, a Bund österreichischer Industrieller és az Industrieller-Club állandó közös bizottsága válaszul a GyOSz feliratára kérvénnyel fordult az osztrák delegációhoz. Ebben kifejtik, hogy a hadügyminisztérium kompenzálta a magyar ipart, a magyar delegáció határozata nemcsak az osztrák iparra sérelmes, hanem a hadügyi és tengerészeti igazgatásra is, a verseny kizárása — amit végső soron a GyOSz követel — veszélyezteti a hadsereg harcképességét esetleges háborúban. Kérik az osztrák delegációt, tiltakozzék az ellen, hogy az ausztriai kincstári gyárak termelését az osztrák kvótához sorolják, egyben elutasítják a kompenzációt és egységes árakat követelnek.84 A GyOSz a magyar delegációhoz írt emlékiratában elutasítja az osztrák választ és megismétli a korábbi követeléseket.8 5 Ez a kölcsönös licitálás nem utolsósorban taktikai okokból történt, a magyar iparosok féltették a már elért eredményeket, az osztrákok pedig megrettentek a további magyar előretörés lehetőségétől. A valóságnak sokkal inkább megfelelt a Magyar Pénzügy értékelése, amely elismerően szólt a hadügyminiszter erőfeszítéseiről.8 6 A vitában ugyanakkor hasonló taktikai jelentősége volt a Reichsrat március 8-ára összehívott ülésének is, amelynek az újoncjavaslatot kellett megszavaznia. A közös hadügyi igazgatás nem akarta egyértelmű állásponttal megnehezíteni az osztrák kormány helyzetét. Amikor azonban híre ment annak, hogy a csehek ettől függetlenül obstruálni fognak, nem késett a várt állásfoglalás sem tovább. A haditengerészet ígéretet tett a magyar igények kielégítésére.8 7 Május 19-én Tisza a magyar delegáció hadügyi albizottsága előtt ismertette a kormány álláspontját a kvótaszerű elosztásról. Ez csak részben felelt meg a GyOSz elképzeléseinek, így például a kincstári gyáraknál csak a kifizetett munkabérek figyelembevételét tartotta szükségesnek és nem a teljes termelést. Az osztrák iparosok július 5-i határozatát követte a GyOSz július 9-i beadványa, amely először ismerte el a hadügyminisztérium pozitív közeledését, s egyben hajlandó volt minimumként Tisza álláspontját elfogadni. Ezen kívül követeli, hogy a szükséges cikkek jegyzékét küldjék meg a GyOSz-nak, továbbá ismertessék iparcikkenként a felosztási kulcsot, tájékoztatást kérnek a magyar kormány és a hadügyminisztérium megállapodásáról, s kérik a szabadalmi kérdés rendezését. Ez utóbbit az tette szükségessé, hogy különösen a haditengerészet megrendeléseinél gyakran osztrák szabadalommal védett iparcikkeket rendeltek meg, ami kizárta à magyar gyárak versenyét.88 Serényi, kereskedelemügyi államtitkár augusztus 11 -i válaszában értesítette a GyOSz-t, hogy az új 8 cm-es tábori ágyúkhoz szükséges anyagok és iparcikkek jegyzékét az érdekeltek rendelkezésére bocsátja, de a nyilvános közzététel elől, tekintettel az adatok bizalmas jellegére, • 3 Uo- 1904.10. sz. 3-17.1. 84 Uo. 18-21. ' 5 Uo. 22-35. •6 Magyar Pénzügy, 1904. 8. sz. "Uo. 9. sz. "GyOSz Közlemények, 1904. 12. sz. 3-14. 1. 5 Századok 1978/4
