Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662

674 varga lászló tömegfogyasztási cikkek termelését ismerte el jogosultnak, amelynek keretében sor kerülhet import nyersanyagok hazai feldolgozására is. Az iparfejlesztés előnyeit két szempontból részletezte. Állami szempontból — egyik kedvenc gondolatát kifejtve — azzal foglalkozott, hogy nagyobb ipartelepek milyen átalakító hatással vannak az adott szűkebb terület gazdasági viszonyaira. Nemzeti szempontból, Németország példájára hivatkozva, a kivándorlás megakadályozását vetette fel. Gyakorlati tevékenységének alapjaként elismerte, hogy a háziipar fejlesztése nem gazdasági, hanem szociális szempontból szükséges. A kisiparnál viszont az átnövés szükségességéről beszélt, vagyis, hogy a kisipart át kell alakítani nagyiparrá, azaz nem a kisipart, hanem a kisiparost kell megmenteni. Szterényi előadásának fontos részét képezte annak tisztázása, hogy milyen iparágakat kell állami támogatásban részesíteni. Ezek szerinte a következők: az elmaradott iparágak, a tőkeszegény iparágak, valamint azok, amelyeknél hiányzik a vállalkozási szellem és az ipari szakismeret. Látványos fordulattal a mezőgazdaság érdekeire hivatkozva igazolta az iparfejlesztés szükségességét, az állami támogatást, amin belül a konkrét formáknak messze nincs olyan jelentőségük. Az agráriusok vádjára válaszolva arra hivatkozott, hogy amíg az 1902-es költségvetésben 5 millió koronát irányoztak elő ipari célokra, addig mezőgazdasági kiadásokra ennek közel ötszörösét, s Ausztriában is a magyarországi összeg kétszeresét fordítják az iparra. Szterényi előadását ugyanaz a hvirozó, óvatos, az adott erőviszonyokhoz alkalmazkodó, lehetőleg minél kisebb támadási felületet kínáló politika jellemzi, mint az ipartámogatási törvényt, s így ugyanúgy nem mentes belső ellentmondásoktól, egyben alkalmatlan arra, hogy megakadályozza az agráriusok előretörését. Az ipartámogatási törvény elfogadásával közel egyidőben törlik el az őrlési forgalmat, ami az úgynevezett kikészítési eljárás Magyarországon leginkább elterjedt formája volt és jelentős bevételekhez segítette a malomipart, a szeszkontingenst leszállítják a mezőgazdasági szeszfőzdék javára, az adók egyidejű felemelése mellett, elmarad a külföldi vámemelések kompenzálása. Vagyis az agráriusok éppen azoknak az iparágaknak okoztak érzékeny veszteségeket, amelyek létjogosultságáról Szterényi a mezőgazdaság érdekeire hivatkozva beszélt. Az agráriusok előretörését az osztrák agráriusok is elősegítették. Az őrlési forgalom eltörléséről a két kormány egymással kötött szerződése intézkedett. Ugyanakkor a kiegyezési válság által kiélezett hangulatban sokkal élesebb agitáció folyik a Lajtán túl a magyarországi iparfejlesztés ellen. Mint láttuk az osztrák kormány már korábban is a legkülönbözőbb eszközökkel harcolt az ilyen törekvések ellen. Az új támadásoknak azonban váratlan eredménye is született. A nemzetközi érdeklődés felkeltése, amit korábban a magyar kormány sem reklámmal, sem újságkommünikékkel nem ért el, az osztrák támadások révén megvalósult. A Finanz Chronik 1900 augusztus 11-i száma Bécsből keltezett Made in Hungary című cikkében természetesnek nyilvánítja a magyar törekvéseket. „Ez olyan magától értetődik, hogy egyáltalán nem tudjuk felfogni, miért kiálltanak ellene az osztrák iparosok egyszerre vészt és halált.. . Bármennyire sajnálatos is, hogy Ausztria és Magyarország régi gazdasági kapcsolatai ahelyett, hogy megszilárdulnának, meglazulnak, mégsem lehet méltatlannak találni Magyarország függetlenedési törekvéseit és azt a célját, hogy nemzeti ipart teremtsen, amelyet oly kitartóan igyekszik megvalósítani." A Vossische Zeitung 1900. augusztus 17-i száma Wirtschaftspolitische Differenzen zwischen Österreich und Ungarn címmel az osztrák sérelmek ismertetésén túl a magyar