Századok – 1978

TANULMÁNYOK - Varga László: Az állami ipartámogatás a dualizmus időszakában a századforduló után 662

668 VARGA LÁSZLÓ Az országgyűlés által elfogadott 1899 :49. tc. végül kiterjedt minden olyan modemül berendezett gyárra, amely Magyarországon korábban iparszerűen elő nem állított iparcikkeket termel, valamint a következő gyárakra, illetve termékekre: porcelán, kőedény, tűzálló tégla, tábla-, tükör- és palacküveg, márványfejtők és megmunkálók, fémlemez-hengerművek (kivéve vaslemez), fémcsövek (kivéve vascső), fémdrótok, drótszögek, cinkáruk, tű, szerszám, ajtó- és ablakvasalások, fegyverek, szerszámgépek és ipari anyagmegmunkáló gépek, lámpa fémdísz, csavar és kovácsolható öntöttvas, műszer, tanszer, óra, játék, zongora, harmonium, papír, papíranyag, celluloze, tapéta, vegyi anyagok, kaucsukáru, gyertya, selyemfejtő-, sodró-, fonó-, szövő- és festőgyárak, gyapjúmosó, fonó, szövőgyárak, pamutfonó és szövőgyárak, lenkikészítő telepek, lenfonó és szövőgyárak, kenderkikészítő telepek, kenderfonalszövő gyárak, fonal-, szövetfehérítő és festékgyárak, szövetkikészítő telepek (kivéve színnyomás), kötő és kötszövő gyárak, csipke-, himző-, nemez-, paszomány- és zsinórgyárak, bányászati vállalatok, amelyek fémeket lúgozás, foncsorozás vagy villamosenergia alkalmazása mellett termelnek, brikettgyárak, ha hazai nyersanyagot dolgoznak fel, műtrágya, maláta, dextrin, burgonyaszörp, növényi olaj, katángpörkölő, pótkávé,konzerv, tejfeldolgozás (kivitelre), rizshántoló (hazai rizs),sózott, szárított és füstölt hús, kolbász és kolbászfélék (kivitelre), konyak, ásványolaj, s az azt, valamint kálisót kutató és termelő vállalatok, villamossági telepek, ha ipari célokra szolgáltatnak áramot. Az 1. § 3. és 4. pontja értelmében a kedvezményeket szövetkezetek és nagyobb számú házi iparossal dolgozó vállalatok is megkaphatják, ha a feltételeknek eleget tesznek. A kedvezményeket a törvény 2. paragrafusa szabályozta, mégpedig keresetadó, bányaadó, nyüvános számadásra kötelezett vállalatok adója, valamint az ezek után járó községi pótlék, kereskedelmi és iparkamarai illeték, általános jövedelmi pótadó, gyári telkek, épületek, gépek megszerzéséért és átírásáért járó illetékek és községi díjak, részvénytársaságoknál ezen felül illetékegyenérték, tőkefelemelés, részvénykibocsátás, stb. szerződései és okiratai után esedékes bélyeg és illeték, és községi díjak alóli mentesség, valamint sóárkedvezmény. A kedvezményezett gyárak részére a MÁV és az állami biztosítást élvező vasutak önköltségen szállítják az építéshez, bővítéshez szükséges építési anyagokat, gépeket, gépalkatrészeket és egyéb berendezéseket. A kedvezmények maximálisan 15 évre adhatók, s bár az 1890. 13. tc. hatályát vesztette, az ennek alapján adott kedvezmények érvényben maradtak és meghosszabbításuk is lehetségessé vált. A kedvezményekről a pénzügyminiszterrel egyetértésben a kereskedelemügyi miniszter határozott (mezőgazdasági szeszgyáraknál a földművelésügyi miniszter a kereskedelmi miniszterrel egyetértésben). Amennyiben a gyáron belül csak egyes üzemágak kaphattak kedvezményt, a kereskedelemügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben a kedvezményt arányosan az egész gyárra kiterjesztheti, a kedvezmény időtartamának arányos leszállításával. Konkrétan ez azt jelentette, hogy amíg korábban a vállalkozónak a kedvezményben részesített üzemágnál külön könyvelést kellett vezetnie, addig az 1899 : 49. tc. alapján, ha például a meglévő 10 000 koronás befektetéssel kibővítette, akkor nem csak az új üzemágra kapott 15 évi kedvezményt, hanem az egész üzemre 7,5 évit. A kereskedelmi miniszter a kedvezmények megadását feltételekhez is köthette (vállalat helye, nagysága, alkalmazottak száma és minősége). A törvény hatálya 1900. január 1-től 1909. december 31-ig terjedt.