Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
634 KRISTÓ GYULA a Nagy Károly-i frank-római birodalmat, amely Franciaországra, Germániára és Itáliára terjedt ki, másrészt a keleti frank birodalmat is, amely Francia orientalis-t és Itáliát foglalta magában, s ezek lakóit nevezte volohoknak.35 A Trstenjak-Sahmatov—Gyóniféle egybeeső és egymásra épülő kutatási eredményeket másként és másként fogadták Magyarországon, Romániában és a Szovjetunióban. A magyar kutatók teljes mértékben hitelt adtak kutatási eredményeiknek, s Nyesztor volohjaiban frankokat látnak.36 A román történetírás az orosz krónika volohjait románoknak tette meg.3 7 A Moldáviai SzSzK történetét feldolgozó orosz nyelvű összefoglalás ezen a ponton a román történetírás véleményét osztja, a románok, illetve a moldvánok őseit látja Nyesztor volohjaiban.38 Más szovjet történészek kételyeiknek adtak hangot. Az orosz krónika kiadója, D. Sz. Lihacsov a krónikához írt kommentárjaiban úgy foglalt állást, hogy a krónika volohjainak mind a keltákkal, mind a dákok ellen vonult, Traianus vezette rómaiakkal való azonosítása ingatag, és úgyszintén kevéssé valószínű a volohok azonosítása a Nagy Károly alatti frankokkal is. Lihacsov szerint az évkönyvíró, úgy látszik, valamilyen zavaros népi mondát használt, s arról nem volt világos képzete.39 N. A. Mohov a moldáviai nép és álam kialakulását tárgyaló munkájában megírta, hogy Nyesztor 898. évi tudósítása voloh-passzusának „értelmezésében a fő nehézség abban áll: az évkönyvíró nevezhette volohoknak az itáliaiakat, a keltákat és másokat, hiszen legendáktól vezérelve több mint kétszáz évvel az események után írt. Ezért ezeket a volohokról szóló értesüléseket nem szabad megbízhatóknak tekinteni".4 0 V. P. Susarin szerint az orosz évkönyv szövege nem ad egyértelmű feleletet az abban szereplő volohok etnikai hovatartozásáról. A 9-10. századi Közép-Duna-medencére vonatkozó összes adatok bevonása a vizsgálódásba azonban megengedi azt a feltevést, hogy a népi hagyományban (és ennek nyomán talán az írásos emlékekben is) romanizált (neolatin) népességet (a franciák és az olaszok elődeit), a frank marka népességét nevezték volohnak, amely a keleti frank birodalom határvidékén a Dunántúlon létezett. Ugyanakkor Susarin is hangoztatta, hogy Nyesztor volohjai etnikai hovatartozásának problémája további vizsgálódást igényel.4 1 Mégis a kételyek ellenére azt kell mondani: a szovjet szakirodalomban szinte általánosan elfogadott Sahmatov nézete, hogy Nyesztor volohjait frankoknak kell értelmezni.4 2 Több munkájában ennek a fel-3 5 Matthias Gyóni: 32. jegyzetben i.m. 83-92. 3t Györffy György: Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. Irodalomtörténeti Közlemények 74 (1970) 8. Német nyelvű változata: Abfassungszeit, Autorschaft und Glaubwürdigkeit der Gesta Hungarorum des anonymen Notars. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae 20 (1972), 209-229. Orosz nyelvű változata: Vremja szosztavlenyija Anonyimom „Gyejanyija vengrov" i sztyepeny dosztovernosztyi etogo szocsinyenyija. In: Letopiszi i hroniki. Szbornyik sztatyej 1973 g. Moszkva, 1974, 115-128. 31 Nicolae Dräganu: 18. jegyzetben i. m. 22-23; §tefan Pascu: Voievodatul Transilvaniei I.', 49. 3, Isztorija Moldavszkoj SzSzR ν dvuh tomah I.a Otv. redaktor L. V. Cserepnyin. Kisinyov, 1965, 65. (A vonatkozó részt I. G. Hinku írta.) 39 Poveszty vremennih let. Csaszty vtoraja. Prilozsenyija. Sztatyji i kommentariji D. Sz. Lihacsova. Moszkva-Leningrád, 1950, 213. * °N. A. Mohov: Formirovanyije moldavszkogo naroda i obrazovanyije moldavszkogo goszudarsztva. Kisinyov, 1969,47. old. 6. jegyzet. 41 Isztorija Vengriji ν trjoh tomah I. Otv. redaktor V. P. Susarin. Moszkva, 1971, 103. 4S Ld. pl. A. G. Kuzmin: „Varjagi" i „Rusz" na Baltijszkom morje. Voproszi Isztoriji 1970/10 31.
