Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Kristó Gyula: Rómaiak és vlachok Nyesztornál és Anonymusnál 623
RÓMAIAK ÉS VL.ACHOK NYESZTORNÄL ÉS ANONYMUSNÁL 629 félreérthetetlen tanúbizonyságát adja annak, hogy az ókori rómaiak pannóniai fennhatóságának keleti határvonalát ismerte. Ezt a Pannónia fogalom gestájában megfigyelhető kettőssége igazolja. Hogy Anonymus Pannónia fogalmán egyrészt a középkori Magyarországot, azaz Hungária fogalmát értette, munkája több részéből is kiderül: így mindenekelőtt azokból a megjegyzésekből, amelyek a hét vezér pannóniai térnyerését már Ungvár vidékére, tehát a Kárpát-medence északkeleti, római uralom alá soha nem tartozott részére értik (An. 37., 45., 51.). Számos passzus igazolja ugyanakkor, hogy Anonymus ismerte a Pannónia fogalom szűkebb, csak a Dunántúlra, az egykori Pannónia provincia területére korlátozódó értelmét is. Amikor arról ír, hogy Árpád vezér és nemesei a Csepel-szigeten elhatározták: távoznak a szigetről, átmennek a Dunán túlra, meghódítják Pannónia földjét, vagy amikor arról számol be, hogy a Dunán a Megyer-révnél átkelő magyarok elől a Pannónia földjén lakó összes rómaiak futásban kerestek menedéket (An. 89., 94.), a névtelen jegyző egyaránt tanúbizonyságát adja ennek. Sajátságosan tükröződik a Pannónia-fogalom kettőssége a gesta fejezetcímeiben is: a 12. fejezet a "Quomodo Pannoniam intraverunt" címet viseli, s e cím a magyarok halicsi tartózkodását követi, vagyis itt Pannónia lényegében az egész Kárpát-medencét, a középkori Hungáriát magában foglalja. Ezzel szemben a 47. fejezet címe, „De terra Pannonié" Árpád dunántúli hódítására utal, azaz e helyütt Pannónia jelentése megfelel ókori értelmének (An. 50., 95.).2 2 Vajon hová lokalizálja az 5—9/10. századi Kárpát-medencében Anonymus a rómaiakat? Semmi kétséget nem hagy a gesta: kizárólag a Dunától nyugatra eső területre. Már idéztük az ide vonakozó adatokat, de nem árt egybehangzó tanúságtételüket itt ismételten felidéznünk: Attila halála után a római fejedelmek foglalták el Pannónia földjét egészen a Dunáig, és ott telepítették le pásztoraikat, s majd mikor évszázadokkal később Árpád magyarjai átkeltek a Dunán, hogy a Dunától nyugatra eső terület meghódításához fogjanak, a történelmi Pannóniában egyetlen komoly ellenféllel találkoztak csak, a rómaiakkal, akik Veszprém várát őrizték (An. 48., 94., 97-98.). Anonymus tehát ott (és csakis ott) szerepelteti a rómaiakat az Attila halálától Árpád jöveteléig eltelt idő alatt, ahol Attila érkezése előtt a Pannónia nevet viselő római provincia feküdt. Ez egészen bizonyossá teszi, hogy Anonymus 5—9/10. századi rómaiai valójában az antik rómaiakkal azonosak. Más kérdés, hogy az antik rómaiaknak a történeti valóságban nem adatott meg, hogy Pannónia provincia 4—5. századi pusztulása után visszatérhessenek a Dunántúlra. Az időt kevéssé érzékelő, a sémákban való gondolkodásra hajlamos Anonymust ez a legkevésbé sem zavarta. Tudott az antik Róma pannóniai uralmáról, Attiláról, és tetszett hiúságának, hogy magyar létére az Árpád-dinasztiát hozzákötheti Attilához. Ugy állította fel tehát a történeti sablont, hogy Pannóniát kezdetben a rómaiak uralták. Attila „a szkíta földről kiszállva hatalmas sereggel Pannónia földjére jött, és a rómaiakat elkergetve az országot birtokába vette" (An. 35.). Amiképpen Anonymus Árpád magyarjainak Attila jogán juttatja vissza a Kárpát-medencét, feltételezésünk szerint ugyanolyan természetes volt számára, hogy Attila „halála után a római fejedelmek foglalták el Pannónia földjét egészen a Dunáig, és ott telepítették le a pásztoraikat" (An. 48.), vagyis hogy Attila halála 51 A Pannónia fogalom kettó'sségéie Anonymusnál ld. Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. A magyar nyelvtudomány kézikönyve I. 6. Bp. 1925-1929. 415; Inokai Tóth Zoltán: Tuhutum és Gelou. Hagyomány és történeti hitelesség Anonymus művében. Századok 79-80 (1945-1946), 52.
