Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
ZERF FI GUSZTÁV GYÖRGY, A TÖRTÉNETÍRÓ 521 minták nyomán történő újjászervezése. S bár Riess tokiói meghívásában a német történetírásért olyannyira lelkesülő Zerffi útmutatásait is követve láthatjuk, a német professzor nyilvánvalóan kevés érdeklődést mutatott a számára ismeretlen nevű, londoni magyar emigráns évtizeddel korábbi, angol nyelvű művének hasznosítása iránt. De a Zerffi-könyv kéziratban-maradásáért alighanem elsősorban a fordító a felelős - ha ezt ilyen nyíltan a japán historiográfia eddig nem is mondta ki.s 3 Szaga ugyanis — szerkesztői állását is otthagyva — a fordítással párhuzamosan maga is történeti könyv írásához fogott, s „A japán történelem alapelvei" címmel sikeres könyvet publikált — még a fordítás elkészültének évében. Ez a munka, amint azt Ozava Eicsi nemrégiben megjelent historiográfiájában gondos elemzéssel kimutatta, számos gondolatot, sőt megfogalmazást is átvett Zerffi könyvéből. Megjelenik nála a történelemről mint törvénytudományról hangoztatott felfogás, az okság törvényeinek nyomatékos kiemelésével, hangsúlyt kap a páratlan történetírás igénye. Szaga jelentős teret szentel a „civilizáció" fogalmának, s mindazokban a részekben, ahol a történész feladatairól, követendő módszereiről és általában a történelemírásról értekezik, Zerffi erős hatását ismerhetjük fel. Szaga szonban nem utal Zerffire, és valószínűleg érdekében állott, hogy a saját munkája forrásául szolgáló kézirat soha se lásson napvilágot (máig irattárban őrzik). Arról pedig neki se igen lehetett tudomása, hogy az általa felhasznált gondolati anyag még csak nem is Zerffitől ered, hanem — Hegeltől, Buckle-től, Gobineau-tól, és általában a nyugat-európai pozitivizmus és a német historizmus történetíróitól. S így Zerffi könyve csupán ihletője lett egy, a maga idejében igen elterjedt, számos iskolában tankönyvként is használt munkának: az ismételt plagizálás révén a nyugat-európai tudományosság élvonalának gondolkodói Szaga, és nem Zerffi révén jutottak szóhoz első ízben Japánban.54 Mégis, ha a Science of History csupán Riess professzor meghívásának előkészítésében, s a széles hatású Szaga-könyv inspirálásában játszott is szerepet, s közvetlen befolyása csak az angolul értő kevesek között lehetett (példányait máig őrzik a japán könyvtárak), Zerffi munkája az újabb japán historiográfia szerint is fontos építőköve lett a Meidzsi-kor japán történetfelfogásának s szerepet játszott Hegel, illetve a pozitivizmus és a historizmus távol-keleti meghonosításában. A Science of History mindenesetre egyedülállóan érdekes terméke és egyben forrása a Meidzsi-Japán történeti gondolkodásában kimutatható, eklektikus „európaiságnak".5 5 A Royal Historical Society élén A japánoktól kapott, ritka megbízatás, s a gyorsan elkészített, nagyterjedelmű munka is hozzájárulhatott ahhoz, hogy Zerffi történelmi társulati tekintélye tovább növekedett. Alig egy hónappal a könyv befejezése után, 1879 novemberében „szék-3 'Imai Tosiki: i. m. 1444-1445; Ókubo Tosiaki: i. m. 52-53; Numata Jiro (1961): i.m. 275-276, 278; Ivai Tadakuma: L m. 83. Szuemacu későbbi pályafutásáról Nisizava Rjuszei professzor közlése nyomán számolok be. - Mindeddig nem sikerült korabeli angol, német vagy japán szakkritikára találnom Zerffi művéről. 5 4 Ozava Eicsi: Nihon-sigaku-si no Kenkjú. Meidzsi-hen (Tanulmányok az újkori japán történettudomány történetéről. Meidzsi-kor) (Tokió, Josikava-kóbunkan. 1968), 380-383, 388-389.) 5 *lmai Tosiki: L m. 1448.
