Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
506 FRANK TIBOR Zerffi kötetébe.2 1 Az általános hatások mellett azonban szembeötlő a History of the Civilization in England szerzője, Henry Thomas Buckle mindenki másénál konkrétabb és egyértelműbb befolyása Zerffire. Buckle neve és szelleme már Szuemacu „instrukcióiban" is megjelenik. A History of the Civilization in England lapjairól ered mindenekelőtt Zerffinek a tudomány mindenhatóságába vetett, már-már fanatikus hite. „Csak a tudomány fölfedezései maradandók, egyedül nekik köszönhetjük mindazt, amivel bírunk; ..." — vallja Buckle, s nagy munkájának bevezetőjében oldalakon át fejtegeti: lehetséges a történelem tudományos kutatása. Buckle hitet tesz amellett, hogy „a ma titokszerűnek látszó, egykor világos, könnyen érthető lehet", mert „a művelődés tagadhatatlan irányzata a rend, módszer és törvényszerűség általánosságában való hitünknek megerősítésére törekszik." Fájlalja, hogy „a törvényszerűség felismerésében való hit" „a történetbúvárok közt nincs ... általában elteijedve," annál is inkább, mert úgy látja, hogy „az ember s így a társadalom cselekedetei határozott törvények alá" vannak vetve. Buckle a történelem tudománnyá válása alapvető feltételének tartja annak a törvényszerűségnek a fel- és elismerését, mely szerint „minden cselekedet indok- vagy indokokból származik,... miképp ezek ismét egy megelőzőnek következményei, miképp tehát minden eseményt csalhatatlan bizonyossággal előre megmondhatnánk, ha ismernők minden előzményét s mindazon törvényeket, melyek szerint valami bekövetkezik." Buckle meggyőző fejtegetéssel utasítja el a szabadakarat és a predesztináció tanát, s határozottan leszögezi: „Ugyanazon körülmények közt mindenkör ugyanazon események következnek be". A History of Civilization in England bevezető gondolatsora nyilvánvalóan Zerffi 1874-es előadásának, illetve 1879-es könyvének történetelméleti és módszertani vezérfonalául szolgált.22 Buckle szelleme világosan nyomon követhető Zerffi munkájának heves antiklerikalizmusában is: a Szent Ágoston-i világkép ellenes támadásaiban csakúgy, mint a papság és a babonás hit elleni kirohanásaiban. Amíg Buckle (Leckyvel, Draperrel együtt) az egyház történeti szerepének bírálatára helyezi a hangsúlyt, Zerffi - mintegy ebből kiindulva - a papság saját korabeli befolyását kárhoztatja. Buckle munkájában beszámol arról, hogy 21 R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet (Budapest, Gondolat, 1970), 60-63, 78-79, 85, 140, 157-163; uő (1973): i. m.: 1/58-60,69-72, 76, 115-116, 128-131; uő: Buckle és a magyar polgári történetírás (Századok, 97, 1963/2-3), 614, 620-622, 625-626, 628-629;/. Sz. Kon: A szociológiai pozitivizmus (Budapest, Kossuth, 1967), 7-9\uő: Filoszofszkij idealizm i krizisz burzsuaznoj isztoricseszkoj miiszli (Moszkva, Szocekgiz, 1959), 43-49; uő: Die Geschichtsphilosophie des 20. Jahrhunderts. Kritischer Abriss (Berlin, Akademie, 1964), 1/46-53; V. F. Aszmusz: Marx és a polgári historizmus (Budapest, Gondolat, 1973), 106-120; Elekes Lajos: A történelem felfogása korunk polgári tudományában (Budapest, Kossuth, 1975), 98, 102; Walter Ε. Houghton: The Victorian Frame of Mind, 1830-1870 (New Haven, Yale UP, London: Oxford UP, 1957), 145-146, 149-150; W. R. Sorley: A History of British Philosophy (Cambridge UP, 1965·), 277-278; N. G. Annan: The Strands of Unbelief, J. Bronowski: Unbelief and Science, J. Bowie: Origins and Development of the Idea of Progress, mindhárom in: H. Grisewood (ed.): Ideas and Beliefs of the Victorians (London, Sylvan Press. 1949), 151, 16b, 34. " Henry Thomas Buckle: History of Civilization in England, I (London, Parker and Son, 1857'), 6-8, 16-18, 206; Buckle H. Tamás: Anglia Művelődésének Története (Pest, Aigner, 1873-1881), 1/6-8, 14-15; II/47. - Buckle munkáját az egykorú magyar kiadás nyomán idézem, annak ellenére, hogy e fordítás igen elavult és nem is teljesen hiteles. Ε problémára már R. Várkonyi Ágnes is felhívta a figyelmet, ld. Századok, 97, 1963/2-3,633, 50. j.
