Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
502 FRANK TIBOR így született meg 1878-ban a Londonba készülő Szuemacu megbízatása is az angol és a francia történetírás legújabb eredményeinek tanulmányozására. Sigeno egy ekkoriban tartott, tokiói előadásában annak a reményének adott hangot; hogy a japán történetírásnak most új korszaka nyílhat meg, s szavai híven tükrözték a Meidzsi-korszak hivatalos japán köreinek a Szuemacu-misszióhoz fűzött várakozásait. Szuemacu 1878. február 9-én kapta megbízását, amelynek alapján egy jó év múlva, 1879. március 6-án felkérte Zerffi Gusztáv Györgyöt egy historiográfiai munka elkészítésére. Nem tudjuk, hogy Szuemacu ezt az esztendőt végig Angliában töltötte-e már, s hogy milyen úton jutott el éppen Zerffi felkéréséhez. De feltehető, hogy Londonba érkezése után alaposan tájékozódott, s jó referenciát kapott a magyar emigránsról.11 Nyilvánvalóan felhívták Szuemacu figyelmét Zerffi történetelméleti és filozófiatörténeti előadásaira is, amelyek ekkorra meg is jelentek a Történelmi Társulat évkönyve, a Transactions of the Royal Historical Society köteteiben. A japán fiatalember érdeklődését magára vonhatta mindjárt az első tanulmány, Zerffi minden későbbi történeti munkájának ez a kiindulópontja és elméleti megalapozása. De újszerűnek találhatta azokat a dolgozatokat is, melyekben Zerffi először Kant jelentőségére hívta fel a figyelmet, kijelölve a német filozófus helyét az újkori történelemtudományban, majd idealizmus és materializmus küzdelmét ábrázolta a görögség, a római kor, a középkor és — utóbb — az újkor gondolkodóinál. Szuemacu-nak fel kellett figyelnie Zerffi filozofikus szemléletet követelő tudományfelfogására, materializmus és idealizmus harcát Darwin teóriájában feloldani kívánó, „megbékítő", deista „filozófiájára", faktográf kisszerűség helyett a nagyvonalú összegezések létjogosultságát hirdető történetszem-Jéletére. Az európai historiográfiában még járatlan japán megbízónak — jegyzetek, hivatkozások hiányában — esetleg fel sem tűnt, hogy „a brit történész" 1874-es „történetelméleti alapvetése" egyetlen elemében sem eredeti. A filozófiatörténeti sorozat hasonló önállótlanságáról Szuemacu valószínűleg szintén nem tudott: Zerffi nemcsak utalt F. A. Lange ekkoriban immár második kiadásban megjelenő, mind népszerűbb munkájára a materializmus történetéről és Kuno Fischer újkori filozófiatörténetére, de alaposan merített is a német tudósok tény- és gondolati anyagából.12 Kapcsolatuk nyomát sajnos ma már csak Szuemacu állítólagos, Zerffihez intézett levele és a mellé adott „Instrukció" őrzi, melyeket Zerffi a még abban az esztendőben, 1879-ben elkészített és ki is nyomatott (!) könyvének, a The Science of History-näk (A történelem tudománya) élén közzé tett. Szuemacu mindenesetre nagy érdeklődéssel kísérte a munka születését, és amint arról apósához, Itó Hirobumihoz, a későbbi miniszterelnökhöz Londonból írott (s éppen most, 1977-ben publikált) leveleiből kitűnik, jelentős összegeket költött a szerzői honoráriumra és a nyomdai költségekre - az összeget 11 Ókubo Tosiaki: Zerffi no „Sigaku" to Ivakura Tomomi. Meidzsi Sigaku-si no icsi-ibun (Zerffi: „The Science of History" és Ivakura Tomomi. Egy epizód a Meidzsi-kori történettudomány történetéből). Nihon Rekisi (Japán története), 118 (Tokió, Josikava-kóbunkan, 1958), 52-53; Abe Makoto: i. m. 347; Numata Dzsiró (1958): i. m. 405-406, 409-410; uő (1961): i. m. 274-275. Vö. G. G. Zerffi: The Science of History (London. 1879), ΠΙ-VIII. 12 G. G, Zerffi: The Historical Development of Idealism and Realism (Transactions of the RHS, V, 1877, 118-121, 142-143; VI, 1877, 311, 314, 323; VII, 1878, 143, 152; VIII, 1880, 333-336, 338, 355.) Vö. F. A. Lange: Geschichte des Materialismus und Kritik seiner Bedeutung in der Gegenwart, Ι-Π (Iserlohn, Baedeker, 1873-18752); Kuno Fischer: Geschichte der neueren Philosophie (Mannheim. 1854).
