Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
ZERF FI GUSZTÁV GYÖRGY, A TÖRTÉNETÍRÓ 503 később a Historiográfiai Intézet természetesen megtérítette. Szuemacu-nak tetszett a munka, s apósánál is szorgalmazta lefordítását, amely „nagy szolgálatot tenne".13 Milyen lett ez a Szuemacu felkérésére írott, saját történet-oktatói tapasztalatait jelentékeny erudicióval elegyítő Zerffi-könyv? A szerző ismételten hangsúlyozza, hogy munkáját .kifejezetten japán tudósok számára írta" s arra törekedett, hogy „érintse mindazt, ami segítheti őket a Nyugat szabad és független gondolkodásmódjának megismerésében". Ennek alátámasztására Zerffi -mindjárt előszava után - közli Szuemacu hozzá intézett „bevezető levelét", amelyben Zerffi megbízója kifejti, hogy országában .jelenleg általános irányzat minden olyan jelenség átvétele, amely az európai kultúrában és tapasztalatok között a legkiválóbb és utánzásra méltó". Tokióban kapott megbízásával összhangban a könyv fő feladatául Szuemacu azt jelöli meg, hogy „mutassa be a saját hazájuk történetének megírására törekvő japán tudósok számára a legkitűnőbb európai modelleket.. ." Majd hozzáteszi: „Helyezzen különösen nagy hangsúlyt azoknak az előnyöknek a bemutatására, melyek tényanyag és filozófia megfelelő társításából adódnak . .. , s mutasson rá, hogy milyen végtelenül nagyobb hasznot hoz egy olyan munka, mely az eseményeket gondosan visszavezeti okaikra és rámutat következményeikre is, szemben a tények hosszadalmas elősorolásával, melyből nem adódik semmiféle tanulság . . ,"14 A levélhez csatolt „instrukció" mindenekelőtt a történelem tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozza, az eszményi történetírói erényeknek és ezek legkiválóbb megtestesítőinek személyenkénti ismertetését várja. Elsősorban a görögök bemutatását igényli, a római és a modern történetírók esetében már kritikai értékelést kér. Ezt követően az európai történetírás főbb teljesítményeinek osztályozását és kronologikus bemutatását, valamint a forrásanyag megszerzésével járó nehézségek elemzését írja elő. Az egyik irányelv feladatává teszi a szerzőnek, hogy rámutasson: aki egy ország történetét akarja megírni, annak nem csupán a csatákról, a kormányokról, az udvari intrikákról és a parlamenti vitákról kell számot adni, hanem „a nép történetéről, a hasznos és díszítő művészetek, valamint a vallási szekták kialakulásáról és fejlődéséről, illetve mindarról a számtalan változásról, amely az egymást váltó nemzedékek életében és szokásaiban, s legfőképpen gondolkodásmódjában végbemegy". A következőkben a szerző fontos feladatul kapja az események filozófiai tanulságainak megvilágítását, hiszen „olyan történészek, mint Voltaire Franciaországban, filozófiával egyesített ékesszólásuk segítségével gondolati és érzelmi forradalmak szerzőivé lettek, amelyek azután dinasztiák és trónok változásához egyengették az utat." Az utolsó „irányelvben" Guizot és Buckle neve jelenik meg, mint akik ,képesek voltak formába önteni a történeti nyersanyagot és kibontani belőlük a történelem filozófiáját, s elemezni a civilizáció fejlődését. . ,"15 1 3 G. G. Zerffi: Science, i. m. III—XIII; Imai Tosiki: i. m, 445\Numata Dzsiró (1958): i. m. 422; uő (1961): i. m. 276/35. j.; Itó Hirobumi kankei Mondzso, 5 (Dokumentumok Itó Hirobumi életéhez, 5) (Tokió, Hanava Sobó, 1977), 356, 369- 370, 374-375. - Numata adatai szerint a Historiográfiái Intézet évi 30.000 jen-es költségvetéséből 1500 jen-t küldött Szuemacunak a Zerffi-könyv kiadására, majd a mű kinyomtatása után további 348 angol fontot. A fordítás 591 jen-be került az intézetnek. Ezek az összegek akkoriban igen jelentős költségvetési tételnek számítottak. 1 4 G. G. Zerffi: Science, i. m. III-VIII. 15 G. G. Zerffi: Science, i. m. IX-XIII.
