Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
ZERF FI GUSZTÁV GYÖRGY, A TÖRTÉNETÍRÓ 501 The Science of History A Royal Historical Society vezetőségi tagjaként, tanárként, előadóként s egy sikeres művészettörténet szerzőjeként egyre jobban ismert Zerffi 1878-ban vagy 1879-ben - egy fontos dokumentum állítólagos, második világháborús megsemmisülése miatt aligha tisztázható körülmények között - megismerkedett a londoni japán követség titkárával, Szuemacu Kencsó-val (1855-1920). A művelt, széleslátókörű japán fiatalember diplomáciai megbízatása mellett elutazása előtt különleges feladatot is kapott Tokióban.9 A tíz évszázados japán feudalizmust megdöntő Meidzsi-restauráció (1868) első évtizedének forrongó légkörében megnőtt a történetírás politikai és ideológiai jelentősége. A fiatal Meidzsi-kormányzatnak mindjárt 1869-ben gondja volt rá, hogy megalakítsa „A nemzeti történelem forrásainak gyűjtésére és összeállítására létrehozott hivatalt" (Sirjó Hensú Kokusi Kószei Kjoku), melyből rövid idő elmúltával kialakult „A nemzeti történelem összeállításának hivatala" (Kokusi Hensú Kjoku), 1875-ben a „Historiográfiai Hivatal" (Súsi-kjoku), 1877-ben pedig a „Historiográfiai Intézet" (Súsi-kan). A császári kormányzói hivatal közvetlen felügyelete alatt működő intézmény vezetője a Meidzsikormánykörökkel, így például a befolyásos Ókubo Tosimicsi államminiszterrel is szoros kapcsolatban álló Sigeno Jaszucugu (1827—1910) lett, akinek érdeklődése már igen korán megmutatkozott a nyugati, elsősorban az angol és francia történetírás módszerei és eredményei iránt. Sigeno úgy vélte, hogy a kronologikus adatgyűjtésnél megrekedt, deskriptív japán történetírást közvetlenül a legjobb akkori forrásból, az angol és francia történetíróktól átvett módszerekkel kell megtermékenyíteni. Meggyőződése volt, hogy az akkoriban szinte kizárólagosan érvényesített s magában is szegényes politikatörténeti nézőpont mellett nagy szükség van gazdaság- és társadalomtörténeti, sőt eszmetörténeti stúdiumokra is, melyek feltárnák ugyanakkor az eseménytörténet okozati összefüggéseit is. A japán nemzeti történelem korszerű feldolgozásának ez a nyugat-európai mintákhoz igazodó programja, amely mögött tehát a Meidzsi-körmányzat sürgős politikai szükséglete (és hivatalos tekintélye) húzódott meg, teljes összhangban állott avval a minden területen megfigyelhető európai „nyitással", mely ekkortól kezdve a japán gazdaságot, kultúrát és ideológiát jellemezte.10 304-323; VII, 1878, 130-154; VIII, 1880, 331-355). Zerffi megjegyzése Windisch-Grätz által 1849 januárjában elkobozott és elárverezett könyvtáráról Mészáros Lázárhoz intézett, 1849. márc. 7-i folyamodványában szerepel, OL: H 75, 73. es.,4149. sz. 9 Zerffi munkásságának japán vonatkozásait Nisizava Rjuszei professzor (Cukubai Egyetem, Történeti és Antropológiai Intézet) készséges segítségével sikerült feltárnom. A japán nyelvű irodalom feldolgozásában további segítséget kaptam Tasiro Fumiotól és Hidasi Judittól. Mindhármuknak szeretnék ez alkalommal is hálás köszönetet mondani. 10 A Meidzsi-restaurációról általában Id. Hani Goro: A japán nép története (Budapest, Gondolat, 1967), 53-73; Paul Akamatsu: Meiji - 1868. Révolution et contre-révolution au Japon (Paris, Calmann-Lévy, 1968); W. G. Beasley: The Meiji Restoration (Stanford UP, 1972). A történettudomány Meidzsi-kori újjászervezéséről Abe Makoto: Szuemacu Kencsó to Zerffi, „The Science of History" (Szuemacu Kencsó és Zerffi műve, a „The Science of History"), In: Rekisigaku-Kenkjú (Történettudományi kutatások), 3-4 (Tokió, Aoki Soten, 1935), 347; Imái Tosiki: i. m. 1441-1442; Numata Jiro (1961): i. m. 265-269, 273Jvai Tadakuma: Nihon-kindai sigaku-si no Keiszei (Az újkori japán történettudomány fejlődése). In: Nihon RekisL Bekkan I (Japán története. I. pótkötet) (Tokió, Ivanami. Soten, 1966), 83.
