Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
KÖZLEMÉNYEK Frank Tibor ZERFFI GUSZTÁV GYÖRGY, A TÖRTÉNETÍRÓ A Kossuth-emigráció politikai jelentőségét feltáró tanulmányok mellett a legutóbbi időben mind több figyelem fordul 1848-49 magyar menekültjei közül azok felé, akik — akár nyomban a levert szabadságharc után, akár az emigráció politikailag aktív korszakának lezárultával — tanári-kutatói pályára léptek.1 Élete utolsó szakaszában az emigránsok e csoportjába tartozott az ellentmondásos pályájú Zerffi Gusztáv György (1820—1892) is, akinek angliai tudományos pályafutása minálunk mind ez ideig teljesen ismeretlen maradt, noha ennek művészettörténeti és historiográfiai vonatkozásai - s nem utolsósorban nemzetközi összefüggései — méltán számot tarthatnak a magyar tudománytörténet érdeklődésére.2 Zerffi pályájának forradalom előtti és alatti adatai részben — főként irodalomtörténészeink gondos munkája nyomán — már néhány éve napvilágra kerültek. A német munkákkal induló, utóbb Petőfi ellenlábasaként hírnévre törekvő fiatal Zerffi Gusztáv 1846 és 48 között a Honderű, majd a Morgenrőthe munkatársa volt, ismert konzervatív 1 Pál Lajos: Rónay Jácint (Századok, 105, 1971/3-4), 670-695; ZádorAnna: Henszlmann Imre emlékezete (Magyar Tudomány, IX, 1964/2), 63-69; Levárdy Ferenc: Henszlmann alkotó egyénisége (Művészettörténeti Értesítő, XVIII, 1969/3), 193-200; Pogányné Bálás Edit: Pulszky Ferenc (Művészettörténeti Értesítő, XVIII, 1969/3), 201-203. 2Zérffiről mint történetíróról legkorábban a japán historiográfia emlékezett meg, először behatóbban Imai Tosiki: Szeijósigaku no Honpó-sigaku ni ataetaru eikjó (Az európai történeti kutatás hatása történettudományunkra), in: Honpó-sigaku-si Ron-szó, Ge-kan. Nihon-sigakkai hen (Értekezések történettudományunk történetéről, 2. Kiadja a Japán Történettudományi Társaság), Tokió, Fuzan-bó, 1939), 1439-1469; majd részben ennek alapján Numata Dzsiró: Meidzsi-soki ni okeru Szeijósigaku no junjú ni cuite - Sigeno Jaszucugu to G. G. Zerffi, „The Science of History" (Az európai történettudomány bevezetése a Meidzsi-kor kezdetén: Sigeno Jaszucugu és G. G. Zerffi, „The Science of History"), in: Itó Taszaburó (szerk.): Kokumin Szeikacu-si Kenkjú (Tanulmányok a nemzet életéről), 3 (Tokió: Josikava-kóbunkan, 1958), 401-429; ill. uő (Numata Jiro): Shigeno Yasutsugu and the Modern Tokyo Tradition of Historical Writing, in: W. G. Beasley-E. G. Pulleyblank (eds.): Historical Writing on the Peoples of Asia, Vol. Ill: Historians of China and Japan (London: Oxford UP, 1961, repr. 1962), 264-287. Numata dolgozata nyomán készítette az első átfogó vázlatot Zerffi életéről és munkásságáról az olasz Arnaldo MomigUano: Da G. G. Zerffi a Ssu-ma Ch'ien (Rivista Storica Italiana, LXXVI, 1964/IV), 1058-1065, amelyben egy sor kérdést vetett fel és igyekezett megválaszolni. - Zerffi emigrációs pályafutását kandidátusi disszertációmban dolgozom fel, vö. Frank Tibor: Művészetszemlélet és történelemfelfogás a viktoriánus műtörténetírásban: Zerffi Gusztáv György (Művészettörténeti Értesítő, XXI, 1977/1), 1-9, ill. uő. Szekularizmus a viktoriánus Angliában (Világosság, XVIII. 1977/8-9), 548-554. Ε tanulmány is a disszertáció része, s így egyes kérdéseket csupán érintőlegesen tárgyal. 7 Századok 1978/3
