Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Frank Tibor: Zerffi Gusztáv György; a történetíró 497
498 FRANK TIBOR zsurnalista, kritikus és lapszerkesztő, aki saját írásain kívül irodalmi fordításokat is publikált.3 A már 48 előtt köpönyegforgató „pecsovicsként" emlegetett újságírót „ez évi martius hava mosdatta ki a rossz hírben álló Honderű, és még rosszabb hírben álló P. Horvát Lázár feketesárgaságából". Átállt a forradalom táborába: németre fordította a Nemzeti Dalt, kiterjedt publicisztikai munkásságot folytatott, szerkesztette a Reform és a Der Ungar című lapokat, aktív tagja lett a radikális Egyenlőségi Társulatnak, s bekerült annak választmányába is. A Társulatban forradalmi hangvételű beszédeket mondott, többek között a nemzeti függetlenséget követelve. 1848/49 fordulóján a főváros felé nyomuló Windisch-Grätz tábornagy csapatai elől családjával együtt az Alföldre menekült. 1849 januárjában rendőri biztosként, februártól pedig a főhadszíntéren mint a Tisza melléki hadsereg számvevő tisztje részt vett a szabadságharcban. Február közepén századosi rangot kapott, s tavasszal a II. hadtest parancsnoka, Aulich Lajos tábornok segédtisztjeként a honvédsereg főerőivel indult Pest felé. Az alföldi küzdelmek után májusban Schweidel József tábornok, pesti főparancsnok első hadsegédje lett — Schweidel minősítése szerint „ügyes és szorgalmatos". A szabadságharc végén Komáromban, majd Szegeden találjuk, a bukás után innen menekül - Kossuth nyomában - Törökországba. Szeptember közepén „a Magyar Országi fegyveres felkelésben tettleges részvétellel vádoltatik" és „elfogattatás véget köröztetik", egyszersmind azonban - újabb fordulattal — csaknem egyidejűleg beáll a bécsi külügyminisztérium nemzetközi ügynöki hálózatába. Több mint másfél évtizeden át küldi számozott kémjelentéseit a nemzetközi — de főként a magyar - emigráció tevékenységéről Bécsbe, előbb Konstantinápolyból (1850-51) és Párizsból (1851-52), majd 1853 kora tavaszától Londonból, ahol azután végleg le is telepszik.4 A bécsi fizetés mellett a német nyelv és irodalom tanítása biztosította Zerffi londoni megélhetését az 1850-es években: oktatott az epsomi Royal Medical College-ban, a bayswateri Westbourne College-ban, a „fővárosi esti iskolában" (Crosby Hall), a City of London College-ban, a The Elms and Park House női iskolában. 1862-ben brit állampolgárságot kapott, s amikor 1865-ben megszakadtak kapcsolatai bécsi megbízóival, tisztesebb - s most már kizárólag angol — kenyér után nézett. Egy 1881-ben kelt 3Kiss József: A Nemzeti dal egykorú fordítói és fordításai, in: Lukácsy Sándor és Varga János (szerk.): Petó'fi és kara (Budapest: Akadémiai, 1970, 434-460);, uő: Petó'fi in der deutschsprachigen Presse Ungarns vor der Märzrevolution, in: Studien zur Geschichte der deutsch-ungarischen literarischen Beziehungen (Berlin: Akademie, 1969), 290-292; Pándi Pál: „Kísértetjárás" Magyarországon. Az utópista szocialista és kommunista eszmék jelentkezése a reformkorban (Budapest: Magvető, 19.72), 1/298, 349, 431, 496; II/48, 57, 199, 218, 353, 372, 408, 453. 4Nádaskai Lajos Zerffiről, Honderű, 6 (1848), 13. sz., 203; Bajza József Zerffiről, Kossuth hírlapja, 1848. dec. 12., 615; Zerffi beszéde az Egyenlőségi Társulat 1848. aug. 20-i közgyűlésén, Népelem, 1848. aug. 23-24., 178, 183. - Zerffi Gusztáv folyamodványai századosi kinevezése ügyében Mészáros Lázár hadügyminiszterhez, 1849. febr. 17. és márc. 7., valamint ezek mellékletei, ill. kinevezési okmányának fogalmazványa, 1849. febr. 23.; Országos Levéltár (OL): 1848-49-i Hadügyminisztérium, Általános iratok, H 75, 73. es., 4149. sz. - Schweidel József tábornok a hadügyminiszterhez, Pest, 1849. május 23. és a május 31-i válasz fogalmazványa, OL: H 75, 121. es., 16 356. sz. - Zerffi - Kossuth, Belgrád, 1849. szept. 17. OL: Kossuth-gyűjtemény, R 90, 1/539; Zerffi -Kossuth, London, 1854. jan. 28. közli Abafl Lajos: A magyar emigratió történetéhez, Hazánk II (1884), 388-389. - Kovács József László: elfogattatás végett köröztetik ..." (Petőfi, Kossuth s más írók és forradalmárok közös körözőlevele 1849 szeptemberéből), Alföld, XXIV (1973), 78-80.