Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ IRÁNYVONALÁRÓL 479 párt és az SzDP szövetségéhez váiják „hasonló gondolkodású, haladó és demokratikus pártok vagy csoportok csatlakozását". Feltételül arról írt, hogy az egyes társadalmi osztályoknak „önkormányzatot" kell adni a szervezkedéshez, és kölcsönösen el kell fogadni, hogy a tárgyalásokban a „közmegegyezés" elve érvényesüljön.1 3 1 A lap 1942. december 25-i, karácsonyi száma A holnap Magyarországa címmel közölt összeállításokat, és 1943-ban is visszatérő témája volt a lap cikkeinek A holnap Magyarországa programjának elemzése. Ε képzelt programnak bizonyos elemeit részben a vezércikkekben, részben egyéb írásokban fokozatosan ismertették is, és 1943 októberétől 1944 elejéig a Célok és tervek sorozatban Markos György A magyar tervgazdaság céljai címmel tíz részben közölte az alapelemeit. Néhány vezércikkében Szakasits is kitért A holnap Magyarországa fő vonásaira. A termelőeszközök fokozatos nacionalizálását, a háború utáni újjáépítés, a termelőerők fejlesztésének feladatait, a közmegegyezésre és az egyes társadalmi osztályok önkormányzaton alapuló megszervezésére támaszkodó politikai rendszert vázolta. Ennek összefoglalóan szociális, demokratikus, szabad, független népállam nevet adta. A távlatokra vonatkozó elképzelések sem Szakasitsnál, sem a lap más cikkeiben, különösen Markosnál nem hagytak kétséget az iránt, hogy a szocialista termelési rend a cél. Érthetően sokkal homályosabbak voltak az alkotmányos fejlődésről, önkormányzatról, szóval a politikai fejlődésről szóló elképzelések. A haladó erők általános feladatainak megfogalmazása helyes volt. Fő vonásaiban megfelelt a legforradalmibb erő, a KMP álláspontjának. Egy legális laptól akkor természetesen nem lehetett követelni, hogy nyíltan írjon a háborúból való kiugrásról, új nemzeti kormányról, szóval a legaktuálisabb feladatokról. Ezen kívül a lap - Szakasits — természetesen nem fordulhatott szembe nyíltan a párt hivatalos politikájával, még Peyer vagy Szeder véleményével sem. Mindamellett a Népszava cikkeiben — különösen 1943 második felében — erős illúziók éltek a kormányra gyakorolt agitatív nyomás hatékonyságáról. Ez elvileg természetesen nem volt kizárt dolog, az adott szituációban azonban, mint ki is derült, illúzió volt, különösen mivel a párt semmilyen hatalmi pozícióval, kormányzati poszttal nem rendelkezett. Szakasits maga is túlságosan nagy reményeket fűzött pl. ahhoz, hogy Bornemissza Géza iparügyi miniszter a holnap Magyarországának problémáit fejtegette. A párt és maga Szakasits is többször javasolta: hozzanak létre Országos Gazdasági Tanácsot, hogy kidolgozza a jövő munkaterveit, a békegazdálkodás alapproblémáit.13 2 További ellentmondása volt ennek a politikai tervnek, hogy rendkívül nagy nyomatékkal hangsúlyozta: a holnapra való felkészülés egyik oka, hogy a háború utáni viszonyokra kisebb megrázkódtatásokkal, teljes egyetértésben téijen át az ország, hogy elkerüljön mindenfajta katasztrófát.1 3 3 Bizonyos mértékig ellentmondásos volt a holnap Magyarországának az emlegetése is. Úgy véljük azonban — ellentétben az eddigi értékelésekkel -, pozitív vonása volt, hogy terjesztve a közvéleményben a ma — az akkor - Magyarországának kilátástalanságát, a háború közeli befejezésének lehetőségéről beszélt, és arról, hogy a holnap Magyarországát nem lehet ott kezdeni, ahol 1939-ben abbahagyták. Emellett az ekkor már teljesen '3 1 Uo. 50,57. 36. 101. és 52-54. 13í Uo. 43., 139. 13 3 Uo. 46, 230-231.
