Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ IRÁNYVONALÁRÓL 467 mányt, időközben pedig vidéken - Pécsett, Debrecenben, Kolozsvárott, Miskolcon, Szombathelyen stb. - helyi választmányi üléseket tartottak. Tavasszal újra megengedték azt is, hogy az SzDP bérbevegye a szakszervezetek helyiségeit, s ez megkönnyítette városi szervezkedését. Tavasszal létrehozták a párt új szervezeti egységét: az értelmiségi osztályt.92 Vezetőképző tanfolyamokat, sikeres Népszava-előfizetési versenyt szerveztek. Ilyen szervezett fellendülésre 1941 óta nem volt példa a párt életében. Különösen fellendült 1943-ban a szakszervezeti munka. Az év tele van szakszervezeti közgyűlésekkel. Ez évben ünnepelték a Szakszervezeti Szövetség fennállásának 40. évfordulóját, továbbá több szervezet, a Vasasok, a MÉMOSZ stb. megalakulásának valamilyen kerekszámú évfordulóját. Műiden szakszervezet megtartotta rendes évi közgyűlését. Az év második felében eredményes tagtoborzást folytattak. Fontos eseménye volt a párt politikai tevékenysége fellendülésének a Kisgazdapárttal 1943 nyarán kötött szövetség. Az év második felében a két párt vezetői is gyakrabban érintkeztek, sőt néhol együttes gyűlésre is sor került. A fellendülést a párt és a későbbi értékelések is mindenekelőtt azzal magyarázták, hogy a Kállay-féle kivárási politika részeként 1943 tavaszán — a kommunisták elleni változatlan terror mellett — a legális ellenzéki pártoknak nagyobb mozgási lehetőséget adtak.9 3 A németek is úgy látták, hogy a Kállay-kormány és személy szerint a miniszterelnök igyekszik „szalonképessé" tenni az SzDP-t.9 4 Kállay maga a nyilvános fellépéseikor alig foglalkozott az SzDP-vel, a nyilasok állandó követeléseivel szemben azonban nyíltan is megvédte a legalitását, kijelentve, hogy Magyarországon „mint parlamentáris és alkotmányos országban minden párt szabadon fejtheti ki tevékenységét, amíg az ország rendjével, a közérdekkel, a nemzeti célokkal szembe nem kerül".9 s Néhány alkalommal figyelmeztette ugyan Peyert: ne higyje, hogy a magyar munkásosztály mögötte áll, továbbá arra, hogy szerinte az olyan pártok, amelyek világnézeti alapon állnak, nem pártok, és tevékenységük nem egyeztethető össze a nemzeti összefogással.9 6 Tény azonban, hogy az SzDP-t nyíltan nem támadta. Helyeslőleg vette tudomásul a Kisgazdapárttal való szövetséget is, 1943 decemberében pedig megelégedéssel nyugtázta Peyer ama kijelentését, hogy bizonyos kérdésekben az SzDP hajlandó együttműködni az ország függetlenségének biztosításában.9 7 Az SzDP tevékenységének fellendülésében a kormányzat taktikai engedményei nyilván fontos szerepet játszottak, a legfontosabb ok azonban az volt, hogy 1943 végén nyilvánvalóvá lett: a háború a befejezéséhez közeledik, mégpedig a németek vereségével. "PI Arch. 672/62. Az értelmiségi munkáról részletesebben lásd Urbán Károly: A Szociáldemokrata Párt értelmiségi akciója 1943-1944-ben (Századok, 1977.1. sz.). "A hatósági nyomás enyhülésével magyarázta a fellendülést a Bánya és Kohómunkások Országos Szövetségének 1943. nov. 1-i közgyűlése (PI Arch. 664/9), a vasutasok 17. közgyűlésének 1943-44-ről szóló jelentése (uo. 672/1943. 21.) stb. 9 4 Lásd Veesenmayer 1943. dec. 10-i jelentését (A Wilhelmstrasse és Magyarország. 1943-1944. Kossuth. 1968. 746.1.). 9 5 OKN 17. köt 196.1. (1942. nov. 10.). 9 4 Concha Győzőre hivatkozva kijelentette: a szociáldemokrácia „párt a szó parlamentáris értelmében nem lehet, s olyan célkitűzései is lehetnek, amelyek nem mindig egyeznek a nemzet céljaival" (uo. 16. köt. 1942. dec. 3.). 97 Uo. 18. köt. 639. 5*
