Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
462 MOLNÁR JÁNOS elhatárolta magát Gömbös általános módszereitől, de a szociális propaganda terén mindvégig követte, - még minisztereivel is szembeszállt, ha nem értették meg a „szociális kérdés" állandó emlegetésének politikai, taktikai szerepét. Már 1942-es beszédeiben is hangsúlyozta, hogy a kor egyik fő problémája a szociális kérdés, továbbá, hogy világtörekvés a pozitív megoldása, s ő is ezen fog munkálkodni. Nem tagadta - és éppen ezért tudta demagógiájában igen jól kihasználni —, hogy Magyarországon „megdöbbentően sok teendő" lenne a nép szociális helyzetének javítása terén.71 A szociális kérdés gyakori emlegetése kezdetben a nyilas szociális demagógia ellen is irányult — a kormány megtesz majd mindent, amit lehet, nincs hát szükség jobboldali „lázongásra". De a túlzott várakozásokat már induláskor lehűtötte: kezdettől hangsúlyozta, hogy csak bizonyos határok között lehet foglalkozni a dologgal. 1942 végéig mindenekelőtt azt hangoztatta, hogy az emberek legyenek türelemmel, hiszen a háborús erőfeszítések mellett, bár nagy szükség lenne rájuk, lehetetlen jelentős szociális reformokat végrehajtani. Másrészt úgy vélte, hogy „a háború egyik eredménye, hogy mindenki ugyanolyan mértékben részesül azokban a szűkre méretezett földi javakban, amelyek előteremtését és elosztását irányítanunk kell... Ez tulajdonképpen a legnagyobb szociális kiegyenlítődés."7 2 A fő „szociális" kérdés a földreform volt. Kállay ezt a zsidóbirtokok elvételével kívánta elodázni. Egy millió hold földet vett el, előtte senki ennyit az országban — mondta. De az egy millióból csak ?00.000-et parcelláztak vagy adtak el, a 800.000-ről pedig az volt a véleménye, hogy ezek parcellázásával egyáltalán nem kell sietni. Egyébként is - mondta - „bátorkodom még egy lényeges kérdésre a dolgokat egyáltalán nem ismerő földosztóink figyelmét felhívni. Az az egynéhány hold többnyire nem is jó föld, egy proletár sorshozkötöttséget jelent... Leköti, szolgájává teszi az embert, a családot, de megélhetést, szociális emelkedéshez lehetőséget nem nyújt. Népünk szociális emelkedésének másképpen kell megoldódnia. Ezek között... első helyen áll a. .. házhelyakció gyorsabb keresztülvitele".73 Később - nyilván a hazai ellenzékkel szemben, de nyugati közvélemény megnyerésére és a remélt nyugati partnerek megnyugtatására is — szociális vonatkozásban dicsekvésbe csapott át. Magyarország az utóbbi 20 évben sokat haladt a szociális fejlődés útján - ez lett a jelszó. „Amit Magyarország az elmúlt húsz évben szociális téren alkotott. .. óriási volt. . . Magyarországot általában a nagybirtok hazájának tartják. Ez teljes tévedés."7 4 Nagy propaganda indult ennek bizonygatására. Kiadták a „Magyarország a szociális haladás útján" c. propagandafüzetet. Ennek végső konklúziója az volt, hogy „Magyarország a szociális fejlődés terén messze felülmúlja az utódállamokat".7 5 "Újság, 1942. máic. 14. 72 Kállay: i. m. 2. köt. 25. 1942. okt. 21. 73 Uo. 2. köt. 82. 1942. nov. 21. A parlamenti vitában az is kiderült, hogy a 200.000 hold sem mind parasztok kezébe került. Ezt kifogásolta Szeder is, aki egyébként sajátos módon úgy vélte: „önmagában véve azért mégis nagyszerű volt, hogy létrejött ez a zsidótörvény a maga rendelkezéseivel, mert példamutatónak szolgál arra, hogyan lehet földbirtokreformot csinálni az eljövendő időben gyorsan, jól és kevés anyagi tőkével". (Az 1939. évi január 10-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának Naplója. Athenaeum 17. köt. 1943. nov. 18. 435. - A továbbiakban OKN.) 74 Uo. 16. köt. 514., 516.1. 1942. dec. 3. 7 5 Magyarország a szociális haladás útján. Bp. 1943. Athenaeum. 71.
