Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
460 MOLNÁR JÁNOS kísérletek a lakosság előtt titokban folytak - de nem maradtak titokban az uralkodó osztály bizonyos csoportjai, sőt az ellenzéki pártok, így az SzDP, de a németek előtt sem. Kállay a szándékairól nyíltan nem beszélhetett, viszont mégis nemzeti egységet akart szervezni a támogatásukra — mindez belpolitikájának, a maga alapvető egyértelműségén belül, rendkívül kétértelmű jelleget adott. Kállay külpolitikai magyarázatai — mint ismeretes — sajátos átalakuláson mentek keresztül 1942 tavaszától 1944 elejéig. 1942 elején, a német sikerek idején még a „mi háborúnkról" beszélt, és ennek megfelelően is cselekedett: a frontra küldte a második hadsereget. 1943 májusától új elem jelent meg: a „kis nemzetek" „külön rendezést igénylő" sorsa. A háború kívülesik a magyar lehetőségeken és érdekeltségeken; Magyarország akaratán kívül keveredett a háborúba, mert „a hadak útján" fekszik, az orosz, a német és az angol nagyhatalom küzdelme folyik, de a „nagy harc minden oldalról közeledik hozzánk". A fő feladat az európai „civilizációnak tett szolgálat". Ehhez mindenekelőtt az ország határait kell védeni - mégpedig már a Donnál. 1942 végén az SzDP vezetői a pártrendezvényeken általában azt hirdették, hogy a fasiszta Németország nem győzhet, igyekeztek nyíltan feltárni a valóságos fronthelyzet et és a németekkel való szövetség kiúttalanságát, Németország vereségéről, a szövetségesek győzelméről beszéltek.63 De ezen túl az uralkodó osztályok angolbarát körei - a Kállay-kormányra is nyomást gyakorolva ezzel — szintén ezt tették. A Népszava, a polgári ellenzéki lapok, különösen a Magyar Nemzet, a szövetségesek rádiói, a kommunisták röplapjai, a nem lebecsülhető suttogó propaganda is ezt hirdette. A németellenes propaganda természetesen titokban, leplezetten folyt, de nem észrevétlenül. Az uralkodó osztályok Bethlen körüü csoportjának érdekeit és propagandáját jól tükrözték Gogolák Lajos külpolitikai összefoglalói a Magyar Szemlében. Cikkeinek három visszatérő témájuk volt. Először is semmi kétséget nem hagytak afelől, hogy a háború fő frontja Keleten van. Már 1942 októberében felismerték a sztálingrádi harcok jelentőségét. Mint Gogolák írta: „már második hónapja tart a sztálingrádi nagy csata, amely egykor nyilván az európai haditörténelem egyik legérdekesebb fejezete lesz".6 4 A német vereség belpolitikai hatását is igen korán felmérték: „Az ellenséges propaganda és a még veszélyesebb belföldi célzatos, rosszindulatú, suttogó propaganda a Sztálingrádért folyó hosszú küzdelmet ügyesen karolja fel abból a célból, hogy a tengelyhatalmak győzelmébe vetett hitet idehaza megingassa. Sajnos még olyan keresztény körökben is eredményes ez a propaganda, amelyben a kishitűségnek nyomát sem szabad feltalálni."6 5 Végső következtetésük szerint az orosz téli hadjárat igazi jelentősége „annak a ténynek a felismerésében rejlik, hogy a tengely eddigi erőfeszítései a Szovjetunió legyőzésére nem voltak elegendőek. Szükséges tehát az erőfeszítés nagyarányú fokozása. Ez most van folyamatban."6 6 1943 végén és 1944 elején Gogolák azt is látta, hogy a szovjet előretörés a második front megnyitása nélkül is egyre tart, a Vörös Hadsereg közeledik. 63 AZ 1943 januári, februári rendőrségi jelentések ezt állandóan hangsúlyozták (Pl Arch. 651/6/1943). 6"Magyar Szemle, 1942. nov. 263. 6 5 Vasvári Károly: Sztálingrád szívós védelme (uo. 1943. jan. 114. L). 66 Uo. 1943. márc. 152-153 és 1943. ápr. 181.
