Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
456 MOLNÁR JÁNOS munkásság megvédi intézményeit, s a szociáldemokrata tömegek ,.készek arra, hogy erejük teljességével részt vegyenek azért az új Magyarországért való küzdelemben, amelynek alapja a szabadság és a demokrácia és amelyben a szociáÜs igazságosság egyedül épülhet fel". A haza mindenkié, és a párt mindenki szabadságáért küzd. A május 5-i választási felhívás az ország „függetlenségének és önállóságának védelme mellett" állt ki, továbbá hangsúlyozta, hogy a külpolitikának a Duna-medence népeinek békés egymás mellett élését kell segítenie.49 A függetlenségért való harc részeként korán megjelent az a gondolat is, hogy a munkásosztály a nemzet része, s vállalja a nemzeti feladatokat. 1939 februári nyilatkozata első helyen foglalkozik a nemzet és a szocializmus viszonyával. Kijelenti: a munkásság álláspontja „nem áll ellentétben a jó értelemben vett nemzeti érdekekkel", s a párt kötelességének tartja, hogy „a dolgozó tömegek élén harcoljon Magyarország integritásáért, szabadságáért és függetlenségéért". A munkásosztály nemzeti feladatainak hirdetése fordulat volt a párt politikájában. Az SzDP-t korábban ezek lebecsülése jellemezte. Most sem volt könnyű elfogadtatni a párt tagságával. Más szellemben nevelték korábban, ezért sokan osztályárulást láttak benne. A 32. kongresszus elé terjesztett jelentésnek még erősen bizonygatnia kellett, hogy „csak igennel lehet felelni" arra a kérdésre: szükséges-e előtérbe állítani az ország függetlenségének ügyét. A 33. kongresszus jelentése pedig megállapította, hogy a nemzeti eszme fontosságának a megértése „súlyos terhektől szabadított meg bennünket, olyan terhektől, amelyek ballasztként nehezedtek egész politikánkra".5 0 A döntő lökést a KMP adta, akkor is, ha az SzDP természetesen nem rá, hanem Pethőre hivatkozott.5 1 A fordulat kiemelte a pártot elszigeteltségéből, s olyan áramlat részévé tette, amelyik valóban a legfontosabb teendők köré akarta tömöríteni a haladó erőket. A kongresszus másik, nagy jelentőségű döntése az volt, hogy a párt hitet tett a béke, az ország semlegessége mellett. „Magyarország olyan külpolitikát folytasson, amely természetesen számot vet az adottságokkal, az ország földrajzi fekvésével, egyben azzal, hogy kis ország lévén minden nagyhatalom rokonszenvére szükség van . .. minden eshetőségre fenn kell tartani az ország szabad elhatározásának feltétlen lehetőségét" — mondta ki a határozat. Az SzDP itt kissé „semleges" volt, de az adott helyzetben ez a határozat is Hitler ellen irányult elsősorban. A Népszava, a párt később is többször állást foglalt a béke, a semlegesség mellett. így határozott az 1939. szeptember 29-i választmány is, a világháború kitörése után.s 2 A függetlenségi eszme részeként 1939 végén megjelent a párt ideológiájában a munkás-paraszt-értelmiségi összefogás is. A Népszava szerint „parasztnak, munkásnak és polgárnak egyetlen táborban van a helye, ott, ahol ha kell, mindent feláldozhat és 49 Kiáltvány Magyarország dolgozó népéhez! (N, 1939. febr. 5.) és Magyarország dolgozó népéhez (uo. 1939. máj. 5.). 50 PI Arch. 658/1/35. és 1/36. 5 Ά 32. kongresszus elé készített jelentés szerint 1938 végén az események „összekovácsolták a polgári ellenzéket, amely most döntő küzdelemre indul a totalitásos törekvések ellen és Magyarország függetlenségének megóvása és biztosítása érdekében". Ehhez a küzdelemhez csatlakozott a párt (Pl Arch. 658/1/35). 5J N, 1939. jan. 29. és szept. 30. Lásd még különösen a Népszava Békét (aug. 31.), Béke és Szocializmus (szept. 24.) c. cikkeit.
