Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
446 MOLNÁR JÁNOS osztása és a munkanélküliség leküzdése. Mindehhez békére van szükség. Az egész terv elvi alapja az állami beavatkozás általánossá válása. A munkatervből nem lett pártprogram. A párt elé tornyosuló egyéb feladatok és a nemzetközi helyzet változásai mellett azért sem, mert alapvető kérdéseiben nem volt egyetértés. A pártban a munkatervről nagy viták folynak, íqák a korabeli rendőrségi jelentések. Kissé eltúlozták ezt. Részben azért, hogy felnagyítsák az MSzDP „bomlási folyamatát", -azt főleg, hogy ennek az illegális KMP erősödő tevékenysége az oka.1 4 Az MSzDP nem hozta nyilvánosságra a nézeteltéréseket. Csak egy közlés utal rájuk közvetlenül: a Népszava szerint az 1935 januári fővárosi értekezleten Buchinger vitatkozott róla Kertésszel. Egyrészt azt kifogásolta, hogy Kertész nem mondta meg, „hogyan következik el a szocialista társadalmi rend", másrészt visszautasította Kertész ama tételét, hogy a nyomor nem forradalmasít. Feltűnő, hogy bár a párt felső szervei kétszer is — az 1934. április 17-i választmányon és a szeptemberi 30. kongresszuson — határoztak elkészítéséről, Buchingeren kívül a párt más vezetője nem szólt hozzá a nyilvánosság előtt és direkt módon a munkatervhez. Nem lett az „egész pártot foglalkoztató ügy", ahogy Mónus remélte. Peyer és Szakasits - 1939-ben, majd 1940-ben - úgy követeltek, illetve javasoltak akcióprogramot, hogy szót sem ejtettek a készülő — vagy elkészült — munkatervről. Már azt is vitatták, hogy kell-e egyáltalán, s ha igen, új program legyen-e, vagy csak akcióterv. Az egyik hozzászóló szerint felesleges, mert megvan az 1903-as pártprogram és az 1930-as agrárprogram. Az 1934 áprilisi választmány után a Népszava is leszögezte, hogy nem a párt meglevő — és jó — politikai irányvonalának megváltoztatásáról van szó.15 Az ilyen vélemények miatt Mónus maga is elhárította azt a feltételezést, hogy új programot készítenek. Az 1903-ast — főként „formailag" — túlhaladta ugyan az idő, de a harmincas évek közepe nem alkalmas új program kidolgozására, annál inkább követel munkatervet - írta.1 6 De ezt annál inkább hangsúlyozta, és a 30. kongresszuson is fellépett azok ellen, akik az 1903-as programot védve feleslegesnek tartották a tervkészítést.1 7 Vitatták azt is, hogy milyen feltételek szükségesek a munkaterv végrehajtásához. Mónus a 30. kongresszuson az általános, titkos választójogot, a földreformot, továbbá a nagybankok nacionalizálását tekintette ilyeneknek. Az 194l-es terv szerint is demokratikus rendszer kell, általános választójog. Mindebből azonban nem derül ki, hogy szükséges-e hozzá a párt részvétele a hatalomban. A hozzászólók többsége szerint a munkaterv feladata, „hogy megmutassa, melyek azok a közvetlen célok és közvetlen teendők, amelyek alapján a magyarországi szociáldemokrácia hatalmat vállalna és hogyan fogna 1 *PI Arch. 651/6/1934. máj. 17., máj. 30., jún. 21., jún. 28., júl. 20. Némelyik jelentés szerint ez időben az MSzDP „már-már alapjaiban" megingott. (Lásd erről bővebben Ördögh Piroskának a 2. sz. jegyzetben idézett könyvét.) 15 Szocialista munkaterv (N, 1934. ápr. 21.). 1 'Szocialista munkaterv (Sz, 1934. 2. sz.). 1 7 N 1935. szept. 17. De az említett nézetek tovább éltek. A 31. kongresszuson - 1937-ben - a pártvezetőség jelentette, hogy nem tudja beterjeszteni a munkatervet. Az egyik hozzászóló - ezt tudomásul véve - újra arról beszélt, hogy nem is kell az 1903-as programhoz nyúlni, annak végrehajtása a történelmi feladat (uo. 1937. ápr. 7.).
