Századok – 1978
TANULMÁNYOK - Molnár János: A Szociáldemokrata Párt új politikai irányvonalának kialakulása 442
A SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ IRÁNYVONALÁRÓL 445 mivel ahhoz „a munkásosztály egyidejű nemzetközi akciójára van szükség". A szociáldemokrácia munkatervének célja egy „darab szocializmus" megvalósítása egy adott állam keretei között. A javaslat a tervgazdálkodás sikeres példájának a Szovjetunió ötéves tervét tekintette. Ε példát követte - íija — az Amerikai Egyesült Államok is. A tervezet nagy figyelmet fordított a munkásság, valamint az egyre növekvő műszaki értelmiség és a többi középrétegek kapcsolatának erősítésére. Az 1941-ben kiadott munkatervben fő feladatként a gazdasági válságból való kiút megtalálása szerepel, s ezt már nem kapcsolja össze a kapitalizmus megdöntésével. Leszögezi, hogy: „mélyreható reformokat csak demokratikus rendszer hozhat létre", ezért elengedhetetlen előfeltétel a politikai reform, mindenekelőtt az általános, titkos választójog. Az 1935-ös első elképzelésekkel ellentétben, e változatban vezető helyen nem az ipar, hanem — a nyugati tervekhez hasonlóan — a hitel és a biztosítás átszervezése állott. Az ipari termelést — fejtegette — az állam a hitelszervezet útján szabályozhatja. Ehhez a Nemzeti Bankot, a Pénzintézeti Központot és 10-12 nagybankot át kell szervezni úgy, hogy ezek - s így az állam - új részvények kibocsátásával szerezzék meg a szavazatok többségét és ezzel a rendelkezési jogot. így kivennék a gazdasági hatalmat a fináncoligarchia kezéből. Az iparban a termelés fokozása, a tervszerű irányítás a feladat. Ez utóbbi is „elérhető új részvények kibocsátásával", a régiek megszerzése későbbi feladat. A termelés irányításában szerepe lehet a munkáltatók — a tőkések — kamaráinak is. Fokozottan ellenőrizni kell a kartelleket. A nagykereskedelmi vállalatokat a közösség felügyelete és irányítása alá kell helyezni, a külkereskedelem pedig legyen állami monopólium. A legfontosabb feladatok közé sorolta a földreformot, a mezőgazdasági termelés növelését, az ehhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális intézkedéseket s a széles körű szövetkezeti hálózat megteremtését. Követelte, hogy az állami intézményeket korszerűsítsék, racionalizálják, a képviselőház mellé hozzanak létre tanácsadó bizottságokat. Beszél még a kisipar, a kiskereskedelem védelméről, széles körű közmunkákról, szocialista lakáspolitikáról, nagyarányú lakásépítkezésről, a szakszervezeti jogok biztosításáról, a nagyobb vállalatoknál üzemi tanácsok létrehozásáról, a 40 órás munkahétről, a fizetett szabadságról, a munkanélküli segélyről.1 3 Ezután a családvédelmi és egyéb szociális intézkedések, a fiatalság, az értelmiség védelme következik, majd a progresszív adó, az örökösödési adó reformja, az adómentes létminimum. Gazdasági minisztériumot, a nem gazdasági minisztériumokban pedig tervosztályokat kell létrehozni. A tervet be kell illeszteni egy nemzetközi tervgazdasági programba, ez végül elvezet az egységes világvaluta megteremtéséhez. A nemzetközi tervgazdaság fő feladata a nyersanyagok tervszerű fel-1 3 A közhiedelemben néha még ma is az él, hogy az illegális KMP irreális célokat tűzött maga elé, amikor a harmincas évek elején 7 órás munkanapot követelt, s az SzDP nem követte ebben. Az igazság azonban az, hogy az SzDP 1931 és 1936 között többször is, hivatalos pártálláspontként, követelte a 40 órás munkahetet. Néhány példa: az 1931 júniusában megjelent „Magyarország dolgozó népéhez" c. kiáltvány a „heti 40 órás munkaidő törvénybeiktatását" követelte (N 1931. jún. 7.). 1935 végén a fővárosi frakció javasolt hasonló tartalmú feliratot a kormányhoz (uo. 1935. nov. 6.). De hasonló követelései voltak a Szakszervezeti Tanácsnak is (uo. 1932. nov. 22.). Ilyen követelések még Ν 1932. szept. 16., 1934. dec. 11., 1935. jan. 19., 1935. nov. 13. stb.
