Századok – 1978
TANULMÁNYOK - L. Nagy Zsuzsa: A hazai liberális ellenzék a világgazdasági válság idején (1928-1932) 403
A HAZAI LIBERÁLIS ELLENZÉK 421 ekkor azzal érveltek az egységes liberális párt mellett, hogy az ellenzéknek „fel kell készülnie egy guvamementális politikára".8 5 Rassay a pártegyesüléskor leszögezte, hogy a kormányzati rendszer s az adott pártszisztéma elkerülhetetlenül fel fog bomlani. „A mi összefogásunktól várom a parlamenti helyzet szanálását — folytatta. — Pártunk természetszerűleg a beálló szétesés esetében alkalmas felszívó mag lesz arra, hogy kialakítsuk a jövő parlamenti helyzetnek és a parlamentarizmusnak 'két párf rendszerére való felépítését." Rassay „a politikailag és gazdaságilag független polgári elemekre" akarta alapozni e pártot, de az „intelligencia" s ami fontosabb, az „agrártömegek" csatlakozását is várta.86 Ekkoriban kezdte megfogalmazni azt a nézetét is, hogy „a tőke és a munka harmóniájához a szabadelvűség útja vezet", hogy az egységes liberális ellenzéknek ennek megfelelően kiegyenlítő erővé kell válnia e két pólus között.8 7 Rassay reményei azonban nem váltak és nem válhattak valóra: a parlamenti váltógazdaság megteremtésének feltételei hiányoztak, megteremtésük nem egy vagy más pártvezér elhatározásától függött; elmaradt a különböző rétegek remélt csatlakozása is. Rassay azonban mindennek mélyebben fekvő okait nem ismerte fel. 1927-ben tehát újabb kísérletet tett, hogy az ellenzéki politikát kimozdítsa a holtpontról s széles keretbe fogja. Úgy látta, „elérkezett az idő, amikor a titkos választójog híveinek, tekintet nélkül politikai pártállásukra, közös akcióban kell megtalálniok egymást".8 8 Rassay már ekkor főleg Kállay csatlakozását várta, hisz a baloldal jelenléte e tömörülésben kézenfekvőnek tűnt. Kállay azonban ekkor még kifejezetten pesszimistán ítélte meg a liberálisok esélyeit.8 9 A fordulatot mind Rassay kezdeményezésében, mind Kállay magatartásában az 1928-as év, s kiváltó okként Gömbös új politikai szerepe hozza meg. Rassay törekvéseit tekintve teljesen logikus, hogy az Egységes Pártból kilépő politikusokban végre megtalálni véli azokat a partnereket, akiket addig is keresett, akiktől az ellenzéki politika új lendületét, sikerét várta. Kállay és Rassay összefogása nem volt váratlan vagy szenzációs meglepetés, noha 1926-ban, a választások idején, még mint riválisok álltak szemben egymással.90 Kállay azonban már szinte ez időtől fogva oly mértékben ellenzéki helyzetbe került az Egységes Pártban, számos kérdés megítélésében annyira közeledett a liberálisokhoz, s részben azok is hozzá, hogy 1927 elején még a demokraták is kilépésre, a velük való összefogásra biztatták.91 ők azonban aligha lehettek Kállay politikai partnerei. 8 'Újság, 1926. júl. 13. Harcias új pártban egyesül az ellenzék. 8í Uo. 1926. júl. 27. Rassay Károly nagy beszédben zászlója alá szólítja a liberálisokat. -Néhány évvel később Bajcsy-Zsilinszky a saját pártját ajánlja fel Bethlennek, hogy politikai bomlás esetén Rassayékkal szemben is „felvevő árkot" alkosson „a visszaözönlő és félig-meddig csatát vesztett nemzeti erőknek". OL Kozma ir. 14. cs. (Bajcsy Zsilinszky - Kozmának, 1930. nov. 18.) 8 7 Újság, 1926. júl. 27. Rassay Károly nagy beszédben zászlója alá szólítja a liberálisokat. Okt. 12. Vass József szerint Budapesten és a vidéken új kommunista rohamcsapatok vannak megszervezve. 8 8 Uo. 1927. máj. 8. Rassay Szegeden közös frontba szólította a titkos választójog híveit. 89 Üo. 1927. szept. 22. Vezércikk. 9"Kállay vezetésével hozza létre Bethlen a Polgári Egység Klubja nevü szervezetet, amelynek az a feladata, hogy a fővárosban elhódítsa Wolff Károly Keresztény Községi Pártja és a liberálisok szavazóit. Bethlen II. 146. s köv. 91 Újság, 1927. márc. 18. Pakots József felszólította Kállay Tibort és társait, hogy a valorizáció ügye miatt lépjenek ki a kormánypártból.
