Századok – 1978
TANULMÁNYOK - L. Nagy Zsuzsa: A hazai liberális ellenzék a világgazdasági válság idején (1928-1932) 403
418 L. NAGY ZSUZSA végül úgy összegezte, hogy a bolsevizmus és a fasizmus látszólag különböző, de lényegileg ugyanaz.7 6 Ez a gondolatmenet nem Vázsonyi János sajátja, hanem általában a liberálisoké. Erre nemcsak az az azonosítás jellemző, amely mint diktatúrát azonosítja a fasizmust és a szovjet rendszert, hanem az is, hogy a polgári demokráciák megítélésében a realitásoktól teljesen elszakad, a polgári demokráciát, mint rendszert, kritikátlanul idealizálja. Végül itt kell szólnom arról is, hogy az évtizedforduló új jelenségeket hozott a politikai élet hétköznapi területén is. A formák, a külsőségek változására gondolok, amelyek egyáltalán nem a liberálisokra jellemzőek elsősorban, de amelyek éppen azért figyelemre méltóak, mert egy ideig rájuk is hatottak. A 20-as évek folyamán — hogy messzebbre ne menjünk vissza — a liberális pártélet alapjában véve három jellegzetes keretben zajlott: 1. nagyobb szabású politikai gyűlés (választási agitáció, képviselői beszámoló stb.); 2. politikai vacsora (egy-egy kávéház, étterem különtermében esetleg több száz terítékes vacsora, túlnyomólag azonban intimebb körben megrendezett összejövetel, ahol a pohárköszöntők voltak politikai beszédek); 3. klub-összejövetel, előadás (ezek nem feltétlenül politikai, hanem a legkülönbözőbb gazdasági, tudományos-kulturális stb. természetűek voltak). Ezekre a gyűlésekre, összejövetelekre ki-ki maga elhatározásából ment el, mégha a kerületi pártvezérek gonddal toborozták is a résztvevőket. Ezek a keretek nem sokat változtak később sem, a külsőségek viszont igen. 1939-től figyelhető meg, hogy az ellenzék már nem elégszik meg a szokott kávéházi összejövetelekkel, hanem a pesti vagy a budai Vigadóba vonul ki, a gyűlésen így egyszerre nem 50, vagy egy-két száz, hanem ezer vagy többezer a hallgatók száma. így most már feltétlenül tömeget alkot, amely demonstrálni kívánja, látványban is, a liberálisok jelenlétét. Az 1930-as fővárosi választásra készülve Rassayék, Vázsonyiék is a pesti Vigadóban tartják már demonstratív gyűléseiket. A demokratákat - erre korábban nem volt példa — Nagybudapest területéről különbuszok szállítják a színhelyre. A résztvevők kerületenként tömörültek, s a saját kerületüket is hangsúlyozó más-más színű pártjelvényt viseltek. A Független Nemzeti Demokrata Párt (Fábián Béla pártja) az újpesti Horvát-kertben 1932-ben ezer terítékes vacsorát rendez politikai gyűlés címén, amelynek külsőségeit előre megtervezik és megszervezik: lampionos kivilágítást adnak, a tűzoltók égő fáklyákkal vonulnak fel stb.77 Hasonló külsőségek akárcsak egy-két évvel korábban is, teljesen elképzelhetetlenek lettek volna, s később fel is hagytak velük. Visszatérésük a régi, szolid formákhoz 1933 után tiltakozást, elhatárolódást is kifejez a szélsőjobboldallal szemben. 76 Uo. 109. Egy francia polgári megfogalmazás szerint: „. . .a fasizmus és a kommunizmus, amelyek ellenséges ikertestvérek módjára egymással szembenállni látszanak, csak a kapitalizmus két különböző' arcát tükrözik." La Paix, 19-29. szept. különszám, 6.. "Újság, 1930. okt. 12. „Bethlen kabinetjét az ország legelső szakembereiből alakuló kormánynak kell felváltania." Okt. 14. Gyűlések és tízezer választópolgár vett részt a Nemzeti Demokrata Párt vigadói demonstrációján. Nov. 11. Rassayék. 1932. jún. 14. Ezerterítékes vacsorán ünnepelték Fábián Bélát képviselőségének tizedik évfordulóján. - A liberálisok alkalmazkodása az új, látványos külsőségekhez messze elmaradt Wolff Károly s főleg Gömbös későbbi fogásaitól. Wolff 1930-ban hangosfilmet készíttetett magáról s ezt pártja különböző választási gyűlésein, amelyeken megjelenni nem tudott, vetítették. Wolff Károly élete, politikája, alkotásai. Szerk. Szigethy Endre. Bp. 1943. 89.
