Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Tuganova; O. E.: Az USA nemzeti kultúrájának kialakulása 387
FOLYÓIRATSZEMLE 387 eddigi értekezéseket felváltja a leveles vagy párbeszédes forma, amely retorikailag hatásosabb, az olvasót szinte részvételre ösztönzi. Mindez végül lerombolja a tudomány (beleértve a filozófiát is) elefántcsonttornyát, hiszen e művek olvasói felöleik a legszélesebb köröket is. A humanizmusnak (sőt az egész korszaknak) valóban viszonylag kevés önálló tudományos felfedezése van. Mégsem hanyagolható el az a szempont, hogy a humanista metódus fel tudta kelteni az érdeklődést a dolgok iránt, így hallgatóságot biztosított a tudománynak. Ez tette Galileit népszerűvé, s ez adott tanítványai és követői kezébe olyan eszközöket, amelyek a tudomány fejlesztésére képesítették őket. A tudományt tehát mégsem lehet egyértelműen elszakítani a humanizmustól. (The American Historical Review 1976/5. 1039-1057. I.) Β. J. Ο. Ε. TUGANOVA: AZ USA NEMZETI KULTÚRÁJÁNAK KIALAKULÁSA Az amerikai angol gyarmatok nemzetté formálódásának első jelentős periódusa a 18. század. Ebben a folyamatban igen nagy szerepet játszott a kultúra fejlődése. A sok forrásból táplálkozó, éppen ezért sokszínű kultúra tükrözte, de egyben elő is mozdította a nemzetté formálódás irányába mutató progresszív folyamatokat, a gyarmati kötelékek elszakítását, észak-keleten a felekezeti villongások megszűnését, dél feudális vonásának mérséklődését, a polgári köztársaság kiteljesedését, a felvilágosodás eszméinek terjedését, új területek meghódítását. Ezen progresszív és meghatározó tendenciák mellett olyan jelenségek szerepét is figyelembe kell venni, mint az indiánok kiirtása, a néger rabszolgák kizsákmányolása, a politikai korrupció jelentkezése, a nyárspolgáriság rátelepedése a közéletre és a kapitalista mentalitás amerikai válfajának elterjedése. A cikk a vonatkozó szovjet kutatási eredményekre, az amerikai kulturtörténetírás legjelentősebb monográfiáira és eredeti forrásokra épül. A kulturális élet egészét átfogó szoyjet munka eddig nem született. Az egyes ágazatok fejlődését elemző tanulmány annál több. Az USA-ban publikált kutatási eredményekből a polemikus kérdéseket emeli ki Tuganova és igyekszik ezeket értékelni. Egyes amerikai szakemberek a különböző kulturális régiókat nemzeti, etnikai alapon különböztetik meg. Új-Angliában az angol, Louisianában a francia, Pennsylvániában és Texas egyes körzeteiben a német, Új-Mexikóban, Texasban a spanyol s indián elemekből álló mexikói kulturhatás érvényesült. Más kutatók az alapító, legfejlettebb gyarmatok és a később integrált peremterületek kulturális kölcsönhatását állítják előtérbe. Természetesen az indián, ill. az amerikai néger kultúra is jelentős hatással volt az amerikai kultúra fejlődésére. Szerzőnk a regionalitás érvényesülését elfogadja, de a nemzeti-etnikai gyökerek mellett az adott terület gazdasági-társadalmi és politikai viszonyainak is nagy szerepet tulajdonít a kulturális arculat formálódásában. Példaként Észak és Dél kulturális életét állítja szembe. A déli államok felső rétegei a 17-18. század folyamán az európai kultúra eredményeit vették át, elzárkóztak az északi puritán kultúra hatásai elől. Kezdetben egy szűk felső réteg számára ez magasabb kulturális színvonalat jelentett, mint Észak puritán szellemisége, de az elmaradott társadalmi-politikai viszonyok miatt fejletlen oktatásügy nem biztosította a társadalom egészére ható kisugárzást. Politikai konzervativizmusuk miatt a francia felvilágosodás szellemi és tudományos eredményeit elutasították, ami végül is - az előzőekkel együtt - a függetlenné válás időszakában viszonylagos kulturális lemaradottsághoz vezetett. Új-Angliában puritán, vallásos szellemiség uralkodott ugyan, de az a körülmény, hogy a bevándorlók kb. 2%-a egyetemet végzett (zömmel teológiát), hogy korán kifejlődött egy demokratikus iskolahálózat (1636-ban megalapították a Harvard egyetemet), terjedt a könyvnyomtatás - elősegítette a helyi kultúra kialakulását, a 18. századi haladó európai gondolatok adaptálását. A továbbiakban két nagy szakaszra bontva taglalja a cikk az amerikai kultúra kezdeteit. Az első szakasz a 17. századot ölelte fel, s az 1720-as évekkel zártult. Ekkor még az Európából hozott szellemiség, a bevándorlók kultúrája dominált, de az ún. népi, népszerű kultúrában már a sajátos amerikai elemek is jelentkeztek. Provinciális, a kis ember igényéhez idomuló szintű kultúra volt ez. 12*
