Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Simon V. Péter: A Nibelungének magyar vonatkozásai 271
32.4 SIMON V. PÉTER ségét, ha ugyan nem szorultak rá a császár és a német vendégek támogatására a kereszténység és a királyi hatalom megszilárdításáért vívott harcban. 1024-ben II. Henrikkel kihalt a bajor dinasztia férfiága. Az új császár, II. Konrád trónraléptét Magyarországon eleve bizalmatlanul és elégedetlenül fogadták. Az elhidegülés oka természetesen nem kizárólag és nem elsősorban a császár személyének megváltozásában keresendő. Az államrend megszilárdítása és ütőképes hadseregének megszervezése után a magyar király joggal érezhette úgy, hogy elérkezett az idő a német előretörés felszámolására, a magyar hatalmi célok megvalósítására. A konfliktus kibontakozását meggyorsította Konrád erőszakos fellépése. Az új császár azzal a szándékkal foglalta el trónját, hogy Nagy Károly és Nagy Ottó hatalmi politikáját követve engedelmességre bírja egyre önállóbbá váló hűbéreseit, Miciszláv lengyel királyt és Ulrich cseh herceget. Igazi ellenfelét azonban még csak nem is István, hanem Gizella személyében találta meg. Gizella magyarországi állása éppoly jelentős, mint bármely nyugati országban a királynőé. A koronázással fontos részt kapott az ország kormányzásából.1 9 A király és királyné közösen intézkedtek egy sor esetben. Egy casulán, melyet István a pápának küldött ajándékba, a következő felirat áll: „István, Magyarország királya és szeretett felesége Gizella küldik ezt János .pápának ajándékba."2 0 Hasonló felirata van annak a casulának is, amelyet a székesfehérvári Mária templom kapott a királyi pártól.2 1 Gizellát honfitársainak nagyszámú gyülekezete vette körül Magyarországon. Szerepének jelentősége, hatalmas befolyása legvilágosabban az Imre halála után kialakult helyzetben, a trónörökös megválasztásakor mutatkozott meg. István maga is arra törekedett, hogy hitvesének királynőhöz méltó állását és politikai befolyását növelje, illetve biztosítsa. A királynő által pártolt jelölt, Péter, valamint a köréje tömörülő országnagyok ezért a király felszólítására ünnepélyesen megfogadták, hogy Gizellát a hatalom birtokában is tiszteletteljes bánásmódban részesítik, birtokait érintetlenül hagyják, személyét pedig megvédelmezik.2 2 Gizella helyzetének ismeretében joggal tételezhetjük fel, hogy a királynőnek az 1030. évi hadjárat kitörésében is része lehetett. Fia, Imre Magyarország első „dux"-ja, hercege volt. A történeti kutatásban igen elterjedt az a nézet, hogy a hercegség intézménye Imre „ducatus"-ával jött létre. A későbbi századokban általánossá vált az a gyakorlat, hogy a „dux", a mindenkori trónörökös trónrajutásáig kormányzási előgyakorlatként az ország területének mintegy egyharmadát igazgatta. A dux fennhatósága alá rendszerint a határterületek tartoztak, azokat ellenséges támadás esetén köteles volt megvédelmezni. Imre a „dux Ruisorum" címet viselte.2 3 A „Ruizi" elnevezést Alberich von Trois Fontaines két évszázaddal Imre halála után Ausztria területére vonatkoztatja, amennyiben az Ennstől keletre elterülő vidékeket a Paulus Diaconus által említett „Rugiland"-dal azonosítja. Később a Ruzia nevet a humanista történetírás éppúgy Magyarország egészére alkalmazza, amint Alemannia is a német területek egészét jelöli. A 1 ® Legenda s. Stephani maior. Scriptores II. 384. 20 SS.XI. 238 p. 43 jegyz. 21 SS. XI. 235 p. 38 jegyz. 2 2 Annales Altachenses ad anno 1041. 2 3 Annales Altachenses ad anno 1031.
