Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Simon V. Péter: A Nibelungének magyar vonatkozásai 271
A NIBELUNGêNEK MAGYAR VONATKOZÁSAI 315 Gizella maga is egy hatalmas német király húga, s Kriemhildéhez hasonlóan ő is véres konfliktusba keveredik német rokonaival. A szent hírében álló Gizella és a bosszúállás démonaként dühöngő, véreskezű Kriemhilde azonosságának gondolata mindazonáltal mindaddig hihetetlennek tűnik, míg a hipotézist bizonyító adalékokat továbbiakkal nem tudjuk kiegészíteni. Ute asszony, Kriemhilde anyja, a burgund király özvegye, a Nibelungének egyik változatának előadása szerint kolostort alapított Lorch-ban, a passaui püspökség területén, hogy megözvegyülvén öreg napjaira oda visszavonulhasson. Az ,.Annales ducum Boiariae" a következőket úja Gizella nőági felmenő rokonai és Passau kapcsolatáról: „Geist ein pürg, der einer dem andern einsetzt, damit fried gehalten wird; ein alter frauennam, im latein Gisela oder Gisla genannt, ist sand Heinrichs mueter gewesen, herzogin in Bairn, liegt zu Regensburg zu Nidermünster; auch sein tochter, künigin zu Ungern, liegt zu Passau in frauenkloster.'" A burgund király felesége, Gizella anyja valóban egy regensburgi kolostorban végezte be életét. Ugyanitt temették el a burgund Adelheid hercegnőt (f999), a magyar királynő nagynénjét is.2 Magáróla Kriemhildéhez hasonlóan anyai ágon burgund származású magyar Gizelláról azt írják krónikáink, hogy magas kort ért el, s Magyarországon halt meg. Sírját még halála után évszázadokkal is sok zarándok kereste fel az általa alapított veszprémi apácazárda templomában. Valójában Gizella Passauban nyugszik, abban a niedernburgi zárdában, amelynek élete utolsó éveiben fejedelemasszonya volt.3 Síremlékét Passauban nagy becsben tartották, emlékét évszázadok múltán is általános tisztelet övezte. Feltétlenül meg kell jegyeznünk, hogy a niedernburgi zárda első fejedelemasszonya, Gizella elődje - mint ez a magyar királynő sírkövén feltüntetett adatokból kitűnik4 -, egy bizonyos Helche asszony volt. A kolostor alapítására 976-ban, azaz Piligrim püspöksége alatt került sor. Gizella 996 végén, vagy 997 elején lett István felesége. A házasság gondolata feltehetően Szent Adalberttől, a magyarországi misszionáriusok legkiválóbbjától származott. Valószínűleg ugyancsak ő lehetett az, aki a pogány magyar fejedelem fiával kötendő házasság elfogadható, sőt hasznos voltáról a császári udvart meggyőzte. A lánykérőbe érkező magyar küldöttség megjelenésekor Gizella éppen azon elhatározás előtt állt, amely Kriemhildét is csaknem kolostorba vezette: apáca akart lenni, s csak jámbor okokból, a magyarországi térítőmunka nagyszerű lehetőségeitől vezérelve mondott le szándékáról és fogadta el István felajánlott kezét. Kriemhilde hainburgi fogadtatásának leírásában mégsem Gizella és István házasságkötésének, hanem a magyar történelem egy valamivel későbbi epizódjának, egy másik nevezetes esküvőnek az emléke él tovább. A Nibelungének szerzője, aki passaui klérikus társaihoz hasonlóan behatóan ismerte a magyar Salamon király életpályáját, Salamon és Judit német hercegnő nagy ünnepségek közepette megrendezett esküvőjének részleteit eleveníti fel igen nagy plaszticitással elbeszélésének ezen a pontján. A mennyegzőt 1058-ban tartották meg a Marchfelden, a magyar-német határon. Gizella uralkodása kezdetén minden tekintetben eleget tett küldetésének; az ország jótevőjévé vált, férjével boldog házasságban élt, s rövidesen fiúörököst hozott a világra. 1Aventinus: i. m. I. köt. 85. JGiesebrecht: Geschichte der deutschen Kaiserzeit I. 665, 727. 3Erich Schmid: Das Grab der Königin Gisela. München. 1912. "Monumenta Boica XXVIII/b ésDiimmler. i. m. 58.
