Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Simon V. Péter: A Nibelungének magyar vonatkozásai 271
A NIBELUNGêNEK MAGYAR VONATKOZÁSAI 313 hadjárat azonban csak részben érte el célját: Salamon visszanyert három vármegyét, amelyeket egészen végleges száműzetéséig, 1083-ig Pozsonyból kormányzott. A „hun" király gyengesége és német szövetségeseinek gyámolító szerepe mélyen belevésődött a kortársak emlékezetébe, különösen Stájerországban és Karinthiában, ahol Salamon családja tartózkodott és mindvégig szoros kapcsolatot tartott fenn a helyi vezető papi személyekkel. Mi sem jelzi ezt jobban, mint az a tény, hogy a Hildesheimi Évkönyvek oly sok évi hallgatás után ekkor kezdenek újra híreket közölni Magyarországról. Hildesheim egészen a negyvenes évek közepéig rendszeres szóbeli információkat kapott Magyarországról, miket már csak azért is nagy érdeklődéssel fogadott, mivel a magyar királynő, Gizella csakúgy mint bátyja, a császár hildesheimi születésű volt. Az István halálát követő zavargások alatt ez a tájékoztatás egyre rendszertelenebbé vált, míg végül a két ország közt megindult ellenségeskedés hatására végképp elmaradt. Az annalesek szerzője csak akkor veheti fel újra az elbeszélés megszakadt fonalát, amikor Salamon és kísérete Németországba érkezve Hildesheimmel is kapcsolatba kerül, s új adalékokat „szállít" a magyarországi állapotokról. A magyar viszonyok ily módon és ezekben az években válnak egész német földön ismertekké. Az új hírek nyilván Passauban is szinte élményszámba menő hatást gyakorolnak a derék klérikusokra, akik a magyarországi eseményeket kezdettől fogva csaknem belső ügyüknek tekintik és nagy érdeklődéssel követik. Már csak azért is bizonyosra vehetjük ezt, mert ebben az időben Passau püspöke Altmann (1065-1091) volt, aki Salamont személyesen ismerte és meglehetős ismeretekkel rendelkezett Magyarországról is. Hosszabb ideig Günther bambergi püspök környezetében élt ugyanis, egy olyan körben, amely a császár magyar vendégeivel különösen szívélyes kapcsolatban állt. Günther püspök maga Attila és az Amalung nemzetség történetével foglalkozott, s így könnyen elképzelhető, milyen érdeklődéssel nézhetett körül a püspököt szentföldi zarándokútján elkísérő Altmann Magyarországon átutazásában. Günther a Szentföldről visszatérőben 1065. július 23-án egyes feltevések szerint éppen magyar földön, Sopronban meghalt23 , fiatal kísérőjét, Altmannt viszont még ugyanebben az évben kinevezték Passau püspökévé. Passauba érkezve Altmann korábbi ismereteit és személyes tapasztalatait tovább gazdagíthatta annak a Piligrimről szóló helyi hagyománynak egyes elemeivel, amely a püspökség területén közel száz éve közszájon forgott, s a passauiak figyelmét Magyarországra terelte.24 S végül a magyar történet még egy epizódja, amely a Nibelungének Attila-képének kialakulásában döntő szerepet játszhatott: az 1131 -es véres aradi országgyűlés, ahol ismét csak egy tehetetlenül siránkozó, gyenge hun királlyal, s egy bosszúálló, véreskezű királynővel találkozunk. Béla herceget apja, Álmos lázadásának leverése után Kálmán király még gyermekkorában megvakíttatta. Ezt a kegyetlen büntetést a királyi család azon tagjaival szemben 1 'Günther püspök halálának körülményei nem egészen ismertek, egyértelműen nem bizonyítható, hogy az valóban Sopronban következett be. Vö. Mollay Károly: Scarbantia, ödenburg, Sopron. Archívum Europae Centro-orientalis 1943-44. J4 Hóman Salamon passaui kapcsolatait elemezve próbálta valószínűsíteni Potho elméletét. Az általa vizsgált forrásokból azonban csak ez az összefüggés fedezhető' fel, annál is inkább, mert a Potho-teória és Hóman periodizációja időközben tarthatatlanná vált.
