Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Simon V. Péter: A Nibelungének magyar vonatkozásai 271
A NIBELUNGêNEK MAGYAR VONATKOZÁSAI 301 5. Attila és Buda A források egybehangzó tanúsága szerint Attila és Buda társuralkodókként vették át a (íatalmat. A magyar geszta ettől csak annyiban tér el, hogy a testvérek „előéletéről" szólva, kezdetben mindkettőjüket a hunok választott vezérei között említi. Pannónia meghódítása után a hunok Attilát választották királyukká, ő pedig a birodalmat és a kormányzást nagylelkűen megosztotta testvérével, Bledával, vagy ahogy a magyar források nevezik, Budával.s 3 Bleda, Attila bátyja a német monda feldolgozásainak nagy többségében is szerepet kap. A német hagyományban azonban teljes egészében hiányzik az a szándék, hogy Bledát akár névlegesen is „emancipálja" Attilával. A jelenség közvetlenül a monda jellegéből következik: egyszerűen elképzelhetetlen lett volna ezt a két, jellemében és sorsában annyira különböző személyt egyenrangú partnerekként szerepeltetni. Ily módon a „Biterolfban" Bloedelin már csak a vlachok uralkodója, Attila vazallusaként szerepel. A „Thidrekssaga" is említ egy bizonyos Blodlin fejedelmet, de már semmit sem tud Attilával való rokonságáról, míg végül a „Dietrichs Flucht"-ban Bloedel Attila egyszerű harcosaként bukkan fel. A német monda változataiban Bleda mindvégig mellékszereplő marad. Nincs ez másként a nyugati történeti forrásokban sem: alakja csak meggyilkolásakor kerül előtérbe. Történeti tény, hogy Bledát Attila parancsára ölték meg, ha ugyan testvére nem maga végzett vele. Egyedül a magyar krónikás próbálja Attilát felmenteni a testvérgyilkosság vádja alól, s igyekszik a felelősséget legalább részben Budára hárítani. Ezt íija: „Budám fratrem suum manibus propiis interfecit, proiici faciens corpus eius in Danubium, eo quod Ethela ipso in partibus occiduis praeliante inter eum et fratres eius metas stabilitas transgressus fuerat dominando. Fecerat enim Sicambriam suo nomine appelari."54 Az eltérés mutatja, hogy a magyar hagyomány sokkal többet őrzött meg a valóságból, mint a német, amelynek semmi mondanivalója sincs a test vérharcról. A germán világ figyelmét teljes egészében Dietrich sorsa köti le. Az érdeklődés alapvetően különböző irányán túl más és más forrásból meríti Budára vonatkozó adatait a magyar monda és a német hagyomány. Ez utóbbi figyelmen kívül hagyja a történeti munkákat, s mondandójának megfelelően az északi mondák anyagát építi bele elbeszélésébe, míg a magyar krónika Jordanes, Isidoros és Marcellinus híradásaiból indul ki. Az „Altamal" és a „Volgungasaga" egyaránt Atli testvérének tudja Budlit. Érdekes módon egyedül az Edda-dalokban fedezhető fel a szinte mindenütt erősen idealizált Attila hiteles, valóban történeti jellemrajzának valamilyen halvány nyoma. Ezek a dalok még ismerik Attila mohó hatalomvágyát, nem titkolják, hogy aljas indok tette a nagy hun királyt testvérgyilkossá. A német monda mindebből csupán a cselekmény fő vonalát tartotta szem előtt, a számára érdektelen erkölcsi kérdést gyorsan ejtette. A Bledamotívum mondatörténeti fejlődését a következő sémával lehetne szemléltetni: 5 3 Scriptores 150, 261. S4 Scriptores 156, 268.
