Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
EGY ELFELEJTETT AMERIKÁS MAGYAR 119 bé"3 6 — íija, s ez akár mottója is lehetne könyvének. Haraszthy könyvét viszont csak az teszi többé egyszerű, enyhén túlméretezett arányú útikalauznál, hogy saját útját írja le és személyes élményeit is belefoglalja. Ebben az összefüggésben a Vasárnapi Újság immár többször említett közleményének Haraszthy könyvéről adott értékelését, amely szerint „ma már nem felel meg nyelvünk követelményeinek, s egy utazási munka igényeinek, de akkor híres volt és gyújtó hatást tett, szabad szellem lengte át minden sorát",37 nem tarthatjuk többnek, mint a reformkor minden sajtóterméke iránt érzett kötelező elfogultságnak. Ezért kell rendkívül óvatosan kezelnünk Mikó Imrének azt a kijelentését, amit egyébként Bölöni Farkas művével kapcsolatban tett, hogy „az akkor új és fiatal polgári társadalom és államberendezkedés bemutatása, ez volt az a méreg, amely a kortársakra hatott".3 8 Ez a kijelentés ugyanis azt a képzetet keltheti, mintha abban a korban a polgári társadalom és államberendezkedés leírása már maga is forradalmi cselekedet volna. Az amerikai társadalom és államberendezkedést Haraszthy is leírja, néhol sokkal részletesebben is, mint Bölöni Farkas, de művét nem teszi forradalmivá önmagában ez a tény. S azt, hogy ez mennyire így van, a legvilágosabban bizonyítja az, hogy ezt már a reformkorban is felismerték. 1844-ben az Életképekben jelent meg Irinyi József ismertetése Haraszthy könyvéről.39 Irinyi abból a - helyes — felismerésből indult ki, hogy Haraszthy könyve nem egyszerűen útjának leírása akart lenni, hanem Amerika — elsősorban ipari, kereskedelmi, gazdasági szempontú — jellemzése. Szerző azonban nem tesz eleget az önmaga elé állított feladatnak—állapítja meg Irinyi — könyvéből hiányzik minden „magasabb nemzet-gazdaság elméleti szempont", s így a — kétségkívül fontos — adatok önmagukban nagyon szárazak. összefoglalva tehát véleményünket, elmondhatjuk: Haraszthy munkájára erősen rányomja bélyegét az, hogy olyan korszakban született, amikor az ifodalom differenciálódása már végső fázisához közeledett. Haraszthy könyve a tudományos leírás felé közelít, jóformán teljesen kiküszöböli a szépirodalmi elemeket, de a magyar fejlődés jellegzetességeiből adódóan törvényszerűen megfigyelhetőek rajta a koránérkezettség gyermekbetegségei: a tudományos elméleti megalapozottság hiánya és ennek megfelelően a saját adatrengetegébe való belefulladás, adatainak kezelni nem tudása. Irinyi lényegében Tocqueville — Haraszthy amerikai utazása alatt Magyarországon is megjelent — művéhez viszonyította Haraszthy könyvét, ami ezt a mércét már nem ütötte meg. IV. Haraszthy Ágoston élete II. A Wisconsinban eltöltött öv évről viszonylag kevés adatunk van. Haraszthy apja, a „tábornok", patikát nyitott, majd felesége halála után újra megnősült. Ágoston, az „ezredes" újabb három gyermek apja lett, akiket Ida, Béla és Otélia névre kereszteltetett. Fűrésztelepet alapított, téglagyárat és malmot létesített, vegyeskereskedést nyitott, telek-és bérházspekulációval foglalkozott, hajótulajdonos és hadseregszállító volt. Földbirtokán búzát, rozsot, kukoricát termesztett, szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztéssel foglalko-3 6 Bölöni Farkas: i. m. 295. 3 7 Vasárnapi Újság, 1869. 42. sz. 3 'Mikó Imre: i. m. 18. 3 'Életképek, 1844. II. 750-752.
