Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
120 SZENTE PÉTER zott. Sikertelen szőlő- és sikeres komlótermesztési kísérleteket végzett, utóbbiakkal megvetette a wisconsini sörtermelés alapjait. Egy adat szerint ő alapította a Wisconsin State Historical Society-t.40 1849-ben összecsomagolt és egész családjával Kaliforniába, San Franciscoba költözött. Sztáray véleménye szerint az áttelepedésnek három, egyaránt valószínűsíthető oka lehetett: Haraszthy apjának köszvénye és saját asztmája egyaránt a wisconsininál egészségesebb éghajlatot kívántak, de nagy szerepet játszhatott benne az első kaliforniai aranyláz és talán Haraszthy szőlőtermesztési vágya is. Ágoston legidősebb fia, Géza útközben otthagyta őket és New Mexikóban katonának állt. Később a polgárháborúban a New York-i 18. önkéntes gyalogezredben szolgált és őrnagyi rangot ért el. Egy ízben déli fogságba esett, ahonnan megszökött, de újra elfogták és halálra ítélték, míg végül fogolycserével szabadult.4 1 Haraszthy Kaliforniában San Diegoban telepedett meg, ott vett 160 acre földet, azon kezdett gazdálkodni. Európából — egyes, nem bizonyítható, de nem is cáfolható adatok szerint Magyarországról — hozott szőlővesszőkkel folytatott sikertelen kísérleteket. Közben telekspekulációval foglalkozott, omnibuszvonalat alapított, béristállót és mészárszéket nyitott. Egy ideig ő volt San Diego sheriffje, ilyen minőségében ő építtette a helybeli börtönt, amely azonban összedőlt, állítólag azért, mert kisprórolta volna belőle a cementet. Ez a kellemetlenség azonban nem nagyon csökkenthétté befolyását: Kalifornia tôrvényhçzôi gyűlésébe 1852-ben őt választották San Diego képviselőjéül, s egy adat szerűit a sheriffi hivatalba is sikerült bejuttatnia egy emigráns honfitársát.4 2 Mint képviselő javaslatot terjesztett be Kalifornia kettéválasztásáról, s — ami ennél is fontosabb — alaposan körülnézett San Franciscóban és környékén, s a törvényhozási időszak lejárta után átköltözött oda. 1853-ban 320 acre, 1856-ban további 640 acre földet vett San Franciscótól délre, ezeket Európából hozott szőlővesszőkkel - Alexandriai Muskotállyal és — állítólag Magyarországról hozatott Zirfandellel — telepítette be,-nemesítésükkel kísérletezett. Rendkívül zavarosak és tisztázatlanok viszont Haraszthy San Francisco-i aranyüzletei. Sztáray ezekről viszonylag keveset ír. Forrásai szerint Haraszthy 1854-től az Adams and Company cég finomítóüzemének vezetője, 1855-ben pedig az Egyesült Államok San Francisco-i pénzverdéjének igazgatója volt. Ilyen minőségben William C. Ralstonnak, a San Francisco-i Bank öf America igazgatójának rövid időre egymillió dollár értékű arany érmét adott kölcsön, amit Ralston a bank kirakatában helyezett el, hogy helyreállítsa a bank fizetőképességében megrendült bizalmat. Bár Haraszthy hiánytalanul visszakapta az arany érméket, éppen úgy perbe fogták, mint két évvel később 1857-ben, amikor nagyobb mennyiségű arany elporladt a finomítóüzem rossz működése miatt. 1861-ben mindkét eljárás felmentésével ért véget. Xantus János viszont 1857-ben, amikor San Franciscóban járt, részletes leírást adott Haraszthy és két 48-as emigráns, a czegei gróf Wass Sámuel és Urnay Lajos „aranyolvasztó és tisztító" gyáráról. Erről a vállalkozásról az igen ellentmondásos adatokból a következő kép bontakozik ki: Wass Sámuel a szabadságharc alatt diplomáciai missziót teljesített "0 Pivány Jenő: Magyarok Észak-Amerikában. 15-16. 41 Edmund Vasvary: i. m. 56,134. valamint Pivány Jenő: Magyar-amerikai történelmi kapcsolatok, S3,Ács Tivadar: Magyarok az észak-amerikai polgárháborúban, 38-40. 4 2 Xantus János: Utazás Kalifornia déli részeiben, Pest. 1860. 66.
