Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
116 SZENTE PÉTER felkerestek több indián törzset. Olyan messzire nyomultak előre nyugati irányba, hogy végül elérték az Arkansas folyót, s azon, majd a Missisipin lecsorogva New Orleansban kötöttek ki. Innen Mobile-ba hajóztak, majd az Alabama folyón Montgomerybe. Útjuk következő állomása Jacksonville volt, innen ismét hajón folytatták útjukat Savannah-ba majd onnan a Savannah folyón Augustába. Innen visszatértek a tengerpartra Charlestonba, onnan hajón több közbenső állomással jutottak Washingtonba. Jártak Baltimoreban és Philadelphiában, végül New Yorkban fejezték be kőrútjukat. 1841. december 4-én szálltak New Yorkban hajóra és 26-án kötöttek ki Portsmouthban. 1842. január 8-án mái Bécsben voltak, innen Pesten keresztül utaztak haza Bács megyébe. Hazatérése után Haraszthy fél évet sem töltött Magyarországon. Rövid itthontartóz· kodása alatt eladta futaki birtokait, megállapodott könyve kiadásáról Heckenasttal, s annak megjelenését sem várva meg - két évvel később került csak rá sor - még 1842. őszén szüleivel, feleségével és gyermekeivel együtt Amerikába, wisconsini birtokaira utazott. Könyve megjelenésének évéből való hazai életének utolsó nyoma is: Konda Demeter és fia újvidéki kereskedők kérték a magyar udvari kancelláriát, hogy próbálja diplomáciai úton behajtani Haraszthyn 272 forint 55 krajcárt és annak kamatait kitéve adósságát. A kancellária a követelést továbbította a császári washingtoni nagykövetség nek.34 III. Az „Utazás Éjszakamerikában" Haraszthy Ágoston első amerikai útja tíz évvel később zajlott le, mint a nála tizenöi évvel idősebb Bölöni Farkas Sándoré. Mikor elindult Magyarországról, Bölöni Farkas mé{ élt, mire visszaérkezett, már meghalt. S jóllehet, ez teljesen véletlen, mégis van benní valami jelképes. Magyarországon a reformkorban fejeződött be végleg az irodalom diffe renciálódásának folyamata, vált teljesen külön ággá az irodalmon belül a szépirodalom Haraszthy ismerte Bölöni Farkas művét, hivatkozott is rá, könyvének megírásakor azon ban mégsem az előtte álló példát követte. Mikó Imre, a nemrég megjelent kolozsvár kiadás gondozója és előszavának írója Bölöni Farkas könyvét műfaj szempontjából Law rence Sterne és Ragyiscsev művei utódjának, a romantikus utirajzirodalom rokonánál tekinti.3 5 Mikó Imrének annyiban igaza is van, amennyiben Bölöni Farkasnál a statisz tikai adatok mellett állandóan ott villódznak saját személyes reflexiói, könyvében ki betéttörténeteket helyez el, elragadtatottan tud áradozni a Niagaráról. Jellemző ebből ; szempontból Hatvany Lajos tanulmányának címe: „Egy székely nemes, aki felfedezte ; demokráciát". Bölöni Farkas könyvében valóban állandóan ott érezzük a felfedezésnel ezt az izgalmát. Haraszthy könyvéből ezek a személyes reflexiók jóformán teljesei hiányoznak. Haraszthy művével sokkal inkább unalmas, tudományos szárazsággal megír útikönyv, sőt, utikalauz kerül az olvasó kezébe. Könyve bevezetőjében Haraszthy a már említett reformkori Amerika-kép egye alapelemeit vázolja fel: az Egyesült Államok hallatlan ütemű fejlődését, a privilégiumok é gazdasági monopóliumok teljes hiányát hangsúlyozza, valamint azt, hogy Amerikába) 34 MOL Magyar Kancelláriai Levéltár, Acta generalia 1844:1810. 3 'Mikó Imre: Az egykönyvű író in: Bölöni: i. m. 12.
