Századok – 1978

KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110

EGY ELFELEJTETT AMERIKÁS MAGYAR 117 nincsenek naplopó, henyélő arisztokraták, mindenki egy közös célt ismer, a gazdagságot, ezért állandóan lót-fut, tevékenykedik célja elérése érdekében, s a legfantasztikusabb és legrendkívülibb vállalkozásokat is végre lehet hajtani, mert azonnal akadnak tőkével rendelkező társak. Külön kiemeli, hogy Amerikában nem számítanak a személyes és családi összeköttetések, s a bíróságok nem vesztegethetőek meg. Haraszthy műve tulajdonképpen két fő részre tagolható. Az egyik útjának leírása, míg a másik az Egyesült Államok összefoglaló, főként statisztikai ismertetése. A két rész azonban nem válik el egymástól ilyen élesen: a Bevezetést az amerikai és a hazai pénznemek és mértékegységek összehasonlító felsorolása követi, majd a könyv első kötetét útjának — sok helyütt statisztikai táblázatokkal megszakított — ismertetése tölti ki Washingtonba érkezéséig. A második kötet Washingtonba érkezésével és a város leírásával kezdődik, majd ezt több mint 200 oldalon keresztül különböző kimutatások követik a gazdasági élet különböző ágazatairól stb. Ismét útja egy szakaszának ismertetése következik Philadelphián és Baltimore-on keresztül New Yorkig, majd a legfontosabb árucikkeknek és ezek árának tételenkénti felsorolása 14 oldalon keresztül. Végül hazatérésének leírása zárja a munkát. Mindezek alapján nagyon valószínűnek látszik — amit îgyébként a hazaérkezése és kivándorlása közt eltelt idő rövidsége is alátámaszt —, hogy Haraszthy nem túl sokat törődött művének formába öntésével: a mű szerkezete nagyjából megegyezhet utinaplójának felépítésével. Közölt adatait valószínűleg azon a helyen iktatja De, ahol hozzájuk jutott. Ezt a feltételezést erősíti meg az a tény is, hogy az adatok egnagyobb része washingtoni tartózkodásának leírása után következik — ahol ezekhez az idatokhoz legkönnyebben hozzájuthatott. Az első részben sorra leírja útjának állomásait, s ezekben a leírásokban — kisebbíagyobb részletességgel — mindenütt ugyanazt a sémát követi. Vegyük példának az egyik egrészletesebbet: New York állam fővárosának, Albanynak 15 oldalas leírását. Először öldrajzi fekvését ismerteti, majd leírja röviden történetét. Ezt adatok követik az állam erületéről és lakosságáról, a csatornák hosszáról és jövedelméről, a vasútvonalak hosszáól, az ipari létesítményekről és ezek jövedelméről, a művelés alatt álló földterületek lagyságáról, a növénytermesztésről és az állattenyésztésről, végül a bankok pénzügyi és liteltevékenységéről. Mindenütt külön leírást szentel a közoktatás, a fogházak és a emplomok állapotának, a legfontosabb felekezeteknek. Közelebbi példának véve az lbanyi „fiú-akadémia" ismertetését, az alapítás éve után leírja az épületet, az iskolai ezetés szervezetét, osztályonként az egyes tantárgyakat, majd részletes kimutatást közöl tandíjról és egyéb bevételekről, valamint a kiadásokról. A közvetlen anyagi vonatkozá-Dk iránt egyébként is elég érzékeny: ennek legjellemzőbb példájaként csak annyit hadd mlítsünk, hogy filléres — illetve centnyi — pontossággal közli olvasóival útja egyes íakaszainak költségeit. A mű másik része - mint már említettük - az Egyesült Államok összefoglaló, óként statisztikai ismertetése. Az Államokban jártakor - 1840-ben - lezajlott elnökálasztás eredményeinek és részeredményeinek ismertetése után felsorolja a korábbi lnököket és alelnököket, majd az államigazgatás főbb testületeinek leírása következik, orra veszi a kormányt és az egyes minisztériumokat, azok legfontosabb tisztviselőit -íszletesen és nagy gonddal felsorolva fizetésüket, majd a kongresszust és a diplomáciai îstûletet. A haderő, a postaügy és a pénzverés szervezetének leírását a szövetségi - és llamonkénti - költségvetés bemutatása követi. Részletesen kitér a földvásárlás rendsze-