Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097
1110 NAGY LÁSZLÓ jobban gyűlölték az új fejedelmet. Forgách többek között becsapottnak is érezte magát, hiszen Bethlen az ő 1611. évi Erdély elleni támadásakor előbb hívének vallotta magát, majd váratlanul török csapatokat hozott Forgách nyakára.3 9 Mindketten fennen hirdették, s minden valószínűség szerint hitték is, hogy Bethlen török kézre akarja játszani Erdélyt, sőt ha módja nyílik rá, Magyarországot is.40 Forgách ravasz és „tökéletlenkedő" embernek nevezte Bethlent annak 1612-es emigrációja idején is: olyannak, akiben soha nem lehet megbízni és akinek nem szabad hinni.4 1 A két magyarországi katona elfogultsága nem maradt meg érzelmi síkon. A trónváltozás zavarait kihasználva megszállták és a királyi Magyarországhoz csatolták Husztot, Kővárt, Ecsedet, Nagybányát, és Bethlen ellen lázították a többi erdélyi végvár hadinépét is.4 2 Uralkodása első heteiben tulajdonképpen csak Várad és Boros-Jenő őrsége ismerte el Bethlent fejedelmének. Erdély kulcsának helyőrségét Rhédey Ferenc váradi főkapitány — Bethlen sógora — Báthory halála után nagy fenyegetésekkel feleskette az új fejedelemre.4 3 A másik várat az apró termetű, de fölöttébb híres ,kisded módos úrember", a megváltozott politikai viszonyokhoz mindig fürgén alkalmazkodó Petneházy István szerezte meg Bethlennek.4 4 A harmadik, szintén nagyon fontos erdélyi végvár, Lippa helyőrsége azonban egyenlőre mereven szembeszegült az új uralkodóval. Magatartásuknak az volt az alapvető oka, hogy a lippaiak tudomására jutott: Bethlen megígérte a portán Lippa török kézre adását! Ezt az ígéretet pedig teljesíteni kellett. A 16—17. századi erdélyi fejedelmi hatalom legfontosabb tartópillére a szultáni elismerés, és az ennek nyomán várható katonai támogatás volt. Enélkül egyetlen erdélyi fejedelem sem maradhatott meg tartósan Erdély élén. Bethlen még fokozottabban rászorult a török katonai támogatásra mint elődei, hiszen belső bázisa alig volt, még a testi épségét is török testőrség biztosította.4 5 Nagymértékben kiszolgáltatott helyzetében nem is gondolhatott arra, hogy megtagadja a portán tett ígérete teljesítését. így a lippai katonák joggal tartottak attól, hogy váruk s egyúttal hazájuk hamarosan a töröké lesz. A szultáni elismerés és az ebből származó török katonai támogatás elengedhetetlen előfeltétele volt az erdélyi fejedelmi trón tartós birtoklásának, azonban önmagában nem "TT 1899. 714-716., HK 1896. 276. 40 Ld. HK 1896. 433, továbbá Dóczy András 1614 február elején írt leveleit ThurzóGyörgyhöz (CSSR Bittsei lt. Thurzó eorresp. 135.) II. Mátyás 1614. máj. 23-án azt írta Thurzó nádornak: Bethlen a lippai és a jenei magyar végváriakat át akarja adni a töröknek, családjaikkal együtt, ha ellenállnak. Rhédey azzal fenyegeti a váradiakat, hogy török őrséget fogad helyükbe, ha nem akarják Bethlent szolgálni. (OL Thurzó cs. lt. fasc. 18.) 41 HK 1896. 433. 4 2 Ld. erről bővebben Nagy L.: Bethlen Gábor a független Magyarországért. Budapest, 1969. 81-85. 4í HK 1894. 442. 44 Petneházy István 1599-ben 400 lovast vezérelt Mihai Vitezaul seregében. 1602-ben már Boros-Jenő kapitánya, és 1604 végén Bocskai kezére játssza a várat. Tisztségét megtartotta Rákóczi Zsigmond és Báthory Gábor alatt is. Bethlen Habsburg-ellenes hadjárataiban híres csapatvezérként tevékenykedik, több bravúros haditett fűződik a nevéhez. 1626-ban Drégelypalánknál vezénylő generális. 4 s ,,Azt választák, a kit a török császár akara és a bassa - féltekben libere eligálták Bethlen Gábort" - irtzNagy Szabó Ferenc (ETA I. köt. 115.)
