Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Nagy László: Erdélyi „boszorkányperek" a politikai hatalom szolgálatában 1097
1102 NAGY LÁSZLÓ azt adományként érdemei jutalmául, de két évvel később Rákóczi Zsigmond fejedelem elkobozta Bethlentől ezt a birtokot. Ezután került vissza a hunyadi vár és várbirtok régi családi birtokként Török Kata és bátyja tulajdonába.8 Ily módon - legalábbis nézetünk szerint — nem lehet Hunyadot valamiféle „gáláns szolgálatokért" kapott ajándéknak tekinteni. A másik adományról, Huszt váráról tudjuk, hogy az előbb Báthory Gábor és Anna apjának volt a tulajdona, majd Lengyelországba menekülése után Basta császári tábornagy kapta adományul Rudolf császártól és magyar királytól. A Bocskai vezette felkelés sikere természetesen megfosztotta őt ettől. A vár Homonnai Drugeth Bálinté lett, és csak annak halála után került Báthory Gábor birtokába.9 A fejedelem Husztot Török Kata férjének, Dengeleghy Mihálynak adományozta, az érdemes katona 161 l-es, fölöttébb értékes szolgálatai jutalmául. Az egykori nagy hírű hajdúfőkapitány a legnehezebb napokban volt szilárd támasza a fejedelemnek, amivel méltán rá is szolgált erre az adományra.10 Ezeknek az adatoknak az ismeretében úgy véljük, hogy Huszt várát sem lehet a Báthory Gábor és Török Kata közötti „érzéki kapcsolat" perdöntő bizonyítékának tekinteni. Ezek után érdemes közelebbről megvizsgálni: egyáltalán hogyan és mikor keletkezett ennek a „vérfertőző érzéki kapcsolat"-nak a vádja? A történetírók általában Bojthi Veres Gáspárra hivatkozva szólnak ennek a viszonynak a létezéséről. Bethlen Gábor udvari történetírója ugyanis Báthory Gábor „főrangú ágyasának" nevezi Török Katát a munkájában. Könyvének tanúsága szerint Bojthi nem ismerte az 1614-es peranyagot, s így valakinek a tájékoztatása alapján írt ilyen kapcsolat létezéséről.11 Jól tudjuk, hogy Bojthi a legtöbb értesülését közvetlenül Bethlen Gábortól szerezte, aki viszont már 1612-ben írt Báthory Gábor és Török Kata „bűnös" érzéki kapcsolatáról. Az erről szóló, meglehetősen különös levelet Bethlen a temesvári pasához történt menekülése után írta Thurzó György nádornak. Ebben a levélben többek között arról tájékoztatta a puritán erkölcsi felfogásáról és a Báthoryak iránti elfogultságáról közismert Thurzót, hogy Török Kata az ő megöletésére biztatta a fejedelmet, arra hivatkozva annak, hogy „addig ők egymással gyönyörűségben nem élhetnek, az míg én élek".1 2 Az első vádló és egyúttal Bojthi informátora tehát maga Bethlen Gábor volt. A levél célja világos: Bethlen ezzel a váddal is Báthory Gábor ellen akarta hangolni a nádort. A vád helytállóságát azonban erősen kérdésessé teszi az a körülmény, hogy a Báthoryval kapcsolatban Bethlen szavait megörökítő Bíró Sámuel följegyzésének tanúsága szerint éppen Török Kata figyelmeztette Bethlent arra, hogy ne jöjjön Gyulafehérvárra a fejedel'Kőváry L.: i. m. IV. köt. 41., 173., 187. és 196. Más forrás szerint (Turul. 1893. 23) Báthory Zsigmond adományozta 1584. március 1-én Vajdahunyad várát Hunyad és Hátszeg mezővárosokkal és 34 faluval együtt Török Istvánnak és Török Jánosnak. Báthory István 1583. június 25-én intézkedett ez ügyben: MHHD XLII. köt. 62-63. 9 Ld. Kővári l.: i. m. IV. köt. 173., 189., 259., továbbá Veress E.: Basta György hadvezér levelezése és iratai. Bp. 1910.1. köt. 734. 1 "Hadtörténelmi Közlemények - HK - 1896. 284-287. 1 1 Ld. Szilágyi S.: Báthory Gábor fejedelem története. Pest, 1867. 67-68., továbbá Makoldy S.: Bojthi Veres Gáspár élete és történetírói munkássága. Nagykároly, 1904. 12 EOE VI. köt. 248. Ebben a levélben Bethlen többek között ezeket írta Báthory Gáborról: „istentelen, vérszopó, kegyetlen, parázna életű, részeges, országpusztitó, nyughatatlan elméjű, újabbújabb veszedelmekben gyönyörködő, békességben nem élő, állhatatlan fejedelem" (uo. 249).
