Századok – 1978
KÖZLEMÉNYEK - Szenté Péter: Egy elfelejtett amerikás magyar - Haraszthy Ágoston 110
Szente Péter: EGY ELFELEJTETT AMERIKÁS MAGYAR -HATASZTHY ÁGOSTON Haraszthy Ágoston alakja, élete, az Amerikai Egyesült Államokban tett utazása és erről írt könyve mindmáig a történettudomány által fel nem dolgozott fehér foltok közé tartozik. Másik reformkori Amerika-utazónk, Bölöni Farkas Sándor alakja és munkája sokkal ismertebb, könyve nemrég megjelent hatodik kiadásának gondozója, Mikó Imre a könyv függelékében négy, Bölönivel is foglalkozó tanulmánykötetet sorol fel, pedig csak az 1944 óta Romániában megjelent legfontosabb, könyv alakban is kiadott munkákat idézi. Mindehhez hozzájárul az is, hogy míg Bölöni munkája két modern kiadásban is hozzáférhető, addig Haraszthy könyve az 1844-ben megjelent első és 1850-ben kiadott második kiadás óta nem jelent meg, - ha eltekintünk a Pallas által 1926-ban kiadott, s az ifjúság számára a szerzőnek az indiánok közt átélt kalandjaira rövidített változattól. Kétségtelen, hogy Bölöni Farkas munkájának a reformkorban lényegesen nagyobb jelentősége volt, mégis tanulságosnak tartjuk Haraszthy életének és utóéletének részletesebb felidézését. Fontosnak tartjuk ezt két okból is. Részben azért, mert az elmúlt évek kutatásai világossá tették, hogy a tárgyalt korszak politikusainak eszmerendszerében milyen nagy szerepe volt az amerikai köztársaságról szerzett információknak.1 Dolgozatunk ebben a vonatkozásban szerény kísérlet kíván lenni ilyen irányú ismereteink néhány adalékkal történő gazdagítására. Másrészt viszont bármennyire nem tipikus Haraszthy pályája, éppen egyedi volta miatt érdemel több figyelmet. /. Haraszthy Ágoston utóélete Haraszthy Ágoston 1869 júliusában halt meg Nicaraguában. Mintegy három hónap múlva a Vasárnapi Újság hasábjain jelent meg halálhíre rövid méltatással és vázlatos életrajzzal kiegészítve.2 Halálhírének a magyar sajtóig való eljutási ideje a távolsághoz képest nem tekinthető túl hosszúnak, igaz, hogy túl rövidnek sem. Az amerikai polgárháború hírei átlagosan két-három hetes késéssel jelentek meg a magyar sajtóban. A lap forrásként a — bizonytalan személyazonosságú — Molitor úr tudósítását jelöli meg.3 1 Vö. Szabad György: Kossuth az Amerikai Egyesült Államok politikai berendezkedéséről, in: Századok, 1975. 3-4. sz. valamint Kretzoi Miklósné: Az amerikai polgárháború a magyar sajtóban 1861-1865 között; in: Századok, 1974. 3. sz. 2 Vasárnapi Újság, 1869. 42. sz. 3 A szepességi Molitor családnak öt, a szabadságharc után Amerikába került tagjáról van tudomásunk. Albertről csak annyit tudunk, hogy tüzérfó'hadnagyként szolgált az amerikai polgárháborúban. Sztáray véleményünk szerint azért tartja őt Haraszthy halálhíre forrásának, mert a többiekről nincsenek adatai. (Vö. Pivány Jenő: Magyar-amerikai történelmi kapcsolatok. Bp., 1926, 5Eugene Pivany: Hungarians in the American Civil War. Cleveland, 1913. 57, Sztáray Zoltán: Haraszthy
