Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Stewart; James: A helyzet és a harc Észak-Írországban 999
A LEVANTE-KERESKEDELEM ERDÉLYI ÚTVONALA 1017 Eszerint a pozsonyi fííszerimport fő tétele: a borsbehozatal kereken 166 2 /3 mázsát tett ki és 2833 1 /2 forint — más becslési alapon: 5004 forint — vámértéket képviselt. Minthogy valószínűleg olyan (120 fontos budai) mázsáról volt szó, amelynek a súlya 58,8 kilogramnak felelt meg,3 9 a pozsonyi borsbehozatal az 1457—58. pénzügyi évben — ugyancsak Kováts számítása szerint — kereken 98 métermázsára rúgott.4 0 Állítsuk ezzel szembe az általunk feldolgozott dél-erdélyi vámnaplók fentebbi adatait. Ali. számú táblázatból kitűnően Nagyszebenbe 1500-ban 105 3 /4 mázsa borsot hoztak be, 4120 1 12 forint vámértékben. Ez a mennyiség azonban eltörpült a brassói importhoz képest. Itt a borsbehozatal a 12. számú táblázatból láthatóan 1503-ban 719 '/4 mázsát ért el, 32 084 4 /s forint vámértékben. Tekintettel arra, hogy a nagyszebeni és brassói huszadjövedelmek összege és aránya a szóban forgó években csak keveset változott,4 1 megengedhetőnek látszik, hogy az 1500. évi nagyszebeni és az 1503. évi brassói importot összesítsük. Eszerint a Havasalföldről e két vámhelyen át Erdélybe áramló borsbehozatal a 16. század legelején együtt évi 825 mázsára rúgott, és több mint 36 200 forint vámértéket képviselt. Minthogy az itt használatos mázsa súlya valószínűleg 56,144—56,716 kilogramnak felelt meg 4 2 Brassó és Nagyszeben együttes évi 3'A 15. századi Pozsonyban a centn, centner elnevezés,amelyet a harmincadkönyv is használt, négyféle mázsát jelenthetett: 100, illetve 120 fontos bécsi mázsát és 100, illetve 120 fontos budai mázsát. A 100 fontos budai mázsa 49 kilogrammot, a 120 fontos budai mázsa 58,8 kilogrammot, a 100 fontos bécsi mázsa 56 kilogrammot, a 120 fontos bécsi mázsa 67,2 kilogrammot nyomott. A szóba jöhető négyféle súlyegység közül Kováts a 120 fontos budai mázsát tartotta az adott vonatkozásban a legvalószínűbbnek: i. m. 78-79. és Pénzértékviszonyok Pozsonyban 1435-60 között, Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle (= MGSz), 1900, 386. - Vö. Hóman B. megállapításával, aki a 120 fontos magyar mázsát 58,92906-59,86445 kilogramm súlyúnak minősítette, szemben a 100 fontos bécsi mázsával, amely 56,1229 kilogrammnak felelt meg: Magyar pénztörténet 1000-1325, Bp., 1916. A 15-19. századi magyar súlymértékekről, 118, 122. 40 Kováts, i. m. 1902, 79. 41 Vö. Quellen zur Geschichte Siebenbürgens aus sächsischen Archiven, I, 311-312. />2Manolescu, i. m. 1965, 305. a brassói huszadnaplókban szereplő mázsa súlyát 58,929-59,864 kilogrammra teszi, hivatkozással Fr. Pali, Relajiile comerciale dintre bra^oveni $i raguzani, Revista Arhivelor, Seria nouä, 1, Bucurejti, 1958, 98.-ra. Pali viszont abból indult ki, hogy Erdélyben a magyar mázsát használták, és az említett küogramm-egyenértékeket Hóman, i. m. 118.-ra utalva közölte. Vö. fentebb a 39. sz. jegyzettel. De vajon csakugyan azonosíthatjuk-e a dél-erdélyi vámnaplók kanthner-ját a magyar (budai) mázsával? A kérdést az is indokolja, hogy magában az 1503. évi (latin nyelven vezetett) brassói huszadnaplóban is háromféle mázsa-elnevezés szerepel: centenárium (vagy centenarius), massa (vagy masa), és kanthner (később, néha: kanthuarus vagy cantaro is). S míg a centenarius például halra, rézre, a massa viaszra, kénre - addig a kanthner következetesen és kizárólag keleti fűszerekre, valamint mazsolára, gyapotra és rizsre vonatkozik: i. m. I, 1-3, 5-6, 11-16, 21-22. stb. Hasonló megfigyelést tehetünk a következő évtizedek brassói forrásanyagában: i. m. II, 84, 126, 254-55, 384, 462-463 stb.; III, 1, 92, 137-138, 142, 311 stb., valamint az 1494-95., illetve 1500-1509. évi nagyszebeni forrásanyagban is: i. m. I, 138, 196, 311, 313-315, 317-318, 320, 322-327, 330-334, 336-337. E i a tény viszont a felé hajt, hogy a brassói és szebeni kanthner megfelelőjét ne Magyarországon, hanem inkább Erdélytől keletre-délkeletre keressük. S itt rá is bukkanunk az ún. kantar-ra, amely a török birodalom területén, a Havasalföldön is, századokon át használt súlyegység volt. A kantar pedig -amely 44 okkából állt (1 okka = 1,276-1,289 kilogramm) - valószínűleg 56,144-56,716 kilogrammnak felelt meg: J. Jacket, Neueste europäische Münz-, Mass- und Gewichtskunde, Wien, 1828, I, 150-151.; J. Littrow, Gedrängter Abriss der Münz-, Mass- und Gewichtskunde, Güns, 1834, 33; Ereky Α., Mérték-, súly- és pénzisme, Székesfehérvár, 1881, 40, 156, 307, 316.
