Századok – 1978
FOLYÓIRATSZEMLE - Shulim;Joseph L.: Robespierre és a francia forradalom 990
990 FOLYÓIRATSZEMLE véve. A szám szerinti eltérés minőségi különbséget takar: a nemesi címet már nemcsak a hazáért tett ritka szolgálatért adományozták, hanem a polgárság módosabb államigazgatási-jogi tisztségeket betöltő tagjai is részesedhettek benne. A szerző ebben az intézkedésben - különösen a városokról szóló 1791. április 18-i, a nemesítés széles programját lefektető törvénnyel összevetve - perspektivikusan tartalmi változást lát. Ez a törvény rendszeres, minden országgyűlésen visszatérő nemesítést ír elő azok számára, akik két évnél hosszabb időt töltöttek el kormánybizottságban, akik örökletesen vásároltak falut, községet, akik minimum 200 zloty adót fizetnek, vagy a hadseregben, közigazgatásban vezető funkciót töltöttek be. A továbbiakban minden országgyűlésen 30, megfelelő birtokkal rendelkező polgár nemesítését irányozza elő. A törvényben megfogalmazott törekvések megvalósítása Kowecki szerint mindenképpen hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy a burzsoázia egyre szélesebb rétege hatoljon be a nemesi jogokkal rendelkezők, az állam irányításában résztvevők körébe. Mindez a nemesi rend elmaradott feudális szerkezetének modernizálását kívánta meggyorsítani a születési előjogok fokozatos megszüntetésével és a tulajdonjogi-műveltségi cenzus előtérbe állításával. Az elemzett folyamat részeként került volna sor az elszegényedett, születésük révén azonban előjogokat élvező birtoktalan nemesek kiszorítására a gazdasági-politikai élet irányításából. A feltételes mód azt a sajnálatos tényt rögzíti, hogy a kívánt átalakulás a nemesi köztársaság bukása miatt nem következhetett be. Láthattuk tehát, hogy a lengyel nemesi reformerek (Zamoyski, Konarski, Kollataj) még nem az előjogok korlátainak ledöntésével, nem az egységes polgári szabadságjogok biztosításával törekednek társadalmuk átalakítására, hanem fokozatosan kívánják a jogokkal rendelkezők sorába beemelni azon keveseket, akiket vagyoni helyzetük és műveltségük alapján arra érdemesnek találnak. Kowecki a nemesítési program részletes ismertetésével - konfrontálva más történészek véleményével - a lengyel történelemenk arra a szakaszára vonatkozóan nyújt új ismerteket, amikor a középnemesség a városi polgárság és az értelmiség egy részével együttműködve igyekszik reformokat bevezetni. Bár az összefogás eredményeként megszülető alkotmány és a négy éves országgyűlés törvényei feudális vonásokat tartalmaznak, a társadalom szerkezetében meginduló változások (erre utal többek között a nemzet és a citoyen szó kiterjesztett használata is) itt ragadhatok meg először. A kibontakozást kereső kezdeti próbálkozásoknak továbbgondolása és elmélyítése — részben a háború kényszerítő hatására - a Kosciusko-felkelés idején történik meg, amikor a polgárságon kívül a jobbágyok életében is érdemi változásokhoz vezető programot fogalmaznak meg. (Acta Poloniae Historica, 1972. XXVI. k. 5-31.1.) E. Cs. Cs. JOSEPH L. SHULIM ROBESPIERRE ÉS A FRANCIA FORRADALOM Egy korszerű Robespierre életrajz még mindig megírásra vár - összegzi több munka elemzése után véleményét J. L. Shulim. Az általa vizsgált művek különböző szempontok alapján, más-más tudományos elemző módszer alkalmazásával íródtak, de egyik sem tekinthető teljes életrajznak. Áttekintésében Shulim először a máig sem lebecsülhető hatású Albert Matthiez könyvét lÉtudes sur Robespierre (1758-1794) Preface by Georges Lefebvre. Paris: Éditions sociales. 1973] elemzi. Kiemeli frisseségét, a szenvedélyt, ahogy hősét Dantonnal szemben rehabilitálni akarja. Matthiez Robespierre-jét rousseau-i elvek vezérlik, aki Matthiez megvilágításában a modern szocialisták előfutára. Bár a könyv írásakor - hangsúlyozza Shulim - a szerzőt hőse iránti csodálata és a gyakorlati politikával való kapcsolata egyaránt befolyásolta, Robespierre-je emlékezetes példája az emberi akarat és a történelmi szükségszerűség összeütközésének és műve mindmáig kiemelkedő helyet foglal el a francia forradalomról írott munkák között. Albert Soboul könyvéről (The French Revolution, 1789-1799, from the Storming of the Bastille to Napoleon. Translated by Alan Forrest and Colin Jones. New York: Vintage Books. 1975.) a cikk szerzője megállapítja, hogy abban a hangsúly az egyénről az osztályharcra, a forradalmi pártok osztály jellegére és a sans-culotte-ok szerepére tolódik át. Soboul Robespierre szerepét is az osztályharc
