Századok – 1977
Közlemények - Péter Katalin: Az 1608. évi vallásügyi törvény és a jobbágyok vallásszabadsága 93/I
AZ 1608. ÉVI VALLÁSÜGYI TÖRVÉNY 95 hisszük" - hogy „magukat a parasztsághoz közelebb érző hajdúk és prédikátorok" terelték Bocskai országgyűlésének figyelmét a jobbágy vallásügyére. Másodszor már mint bizonyosságot közli ugyanezt: „A mezővárosnak és falunak vallási szabadságot óhajtó törekvésében — mint láttuk — a hajdúság paraszttömegének és a szegény parasztsorból származó protestáns papságnak volt elsősorban szerepe. . 1 A szabad vallásgyakorlattal foglalkozó törvények elemzői ezek szerint egyetértenek abban, hogy a Bocskai szabadságharcot lezáró béke fogalmazta meg először a vallás szabad gyakorlatának jogát, még a territoriális elv fenntartásával, tehát a jobbágyság kizárásával. Ezen változtatott a II. Mátyás megkoronázása előtt szövegezett dekrétum, amikor a „rendek felett álló egyetemes szabadság"-ot kimondta. A jobbágyi vallásszabadság rögzítésével megszüntette a földesuraknak a jobbágy vallásügyében gyakorolt jogait: az 1608-ban összegyűlt rendek a bécsi béke becikkelyezése során a békediploma szövegét megváltoztatva törvénybe foglaltatták nem csak a maguk, hanem jobbágyaik vallásszabadságát is. Saját patrónusi hatalmuk alól felszabadították, és — a vallásügy tekintetében — magukkal azonos helyzetbe emelték a jobbágyságot. 2. Ε gondolatmenetet követve mindenkiben felmerül a kérdés: ugyan milyen érvekkel vették rá a prédikátorok és a hajdúk a Bocskai köré gyűlt urakat a jobbágyi vallásszabadság követelésének elfogadására, a „rendek felett álló egyetemes vallásszabadság" kimondására. Majd, miután ők maguk meggyőzettek, hogyan tudták a volt szabadságharc résztvevői a béke szövegének átalakítását a Mátyás főherceg királlyá választására összehívott országgyűlésen kikényszeríteni? Milyen nézetek összecsapásában lett győztes az az álláspont, amely a jobbágyot a vallásügy tekintetében minden más renddel azonos jogi státusba kívánta helyezni? A ránk maradt források vallatása azonban nem ad választ. Még csak azt sem lehet megállapítani, hogy Bocskai országgyűlésein milyen protestáns prédikátorok és hajdúk vettek részt, kik lehettek azok, akik a jobbágyság mellőzöttségére a velük együtt tanácskozók figyelmét felhívták.1 2 A vallásügy körül mindig is kiélezett hangulat ismeretében feltételezhető vitáknak semmi nyomuk. Ugy tűnik, mintha Bocskai 1606 szeptemberi kassai országgyűléséről a résztvevők teljes egyetértésével küldték volna Bécsbe a felszólítást: „az első artikulusban, amelyben a császári és királyi szent felség a magyar királyság összes állapotának és rendének megengedte a vallás szabadságát, az ország egyes rendei felsorolásából a jobbágyi rendű emberek kimaradtak ... az országlakos urak kérik a villas kifejezés betoldását".13 Miután pedig a homályos körülmények között végbement királyi megerősítés megtörtént, egy akarattal szögezték volna le 1606 decemberében, a következő országgyűlésre utasításnak szánt törvényükben: „A vallás szabad gyakorlatáról kiadott első artikulus pedig úgy maradjon, ahogy megfogalmazták, 1 'Szabó /. 213 és 227. Úgy látszik, Szekfűtől függetlenül jutott erre az eredményre, mert nem hivatkozik rá. 1J Sem Szekfű, sem Szabó I. nem idéz ene vonatkozó adatokat. 13 In primo articulo in quo libertás religionis universis statibus et ordinibus regni Hungáriáé a sacra Mte caes. ac regia conceditur, in speciali ordinum regni enumeratione plebei ordinis homines omittuntur. . . do mini regnicolae petunt dictionem „villás" addi. Károlyi Árpád : Magyar Országgyűlési Emlékek (a továbbiakban: MOE) XII. 629.
