Századok – 1977

Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III

KÖZLEMÉNYEK Király Péter: ÓBOLGÁR FORRÁS A 894-896. ÉVI MAGYAR-BOLGÁR HÁBORÚRÓL A magyarok honfoglalás előtti történetére vonatkozó szláv források az 1900-ban megjelent ,,A magyar honfoglalás kútfői" (MHK) című műben vannak közzétéve. Ε forráskiadvány „Szláv források" fejezetének szerzői - Jagic V., Thallóczy L., Hodinka A. - négy szláv emlékből (a Konstantín-Cirill — legenda; Metód — legenda; Elbeszélés a 893. (895?) magyar—bolgár háborúból; Nestor Krónikája) mutatják be a magyarokra vonatkozó részleteket. Az MHK megjelenése óta eltelt hét évtizedben a hazai historiográfia nem szentelt kellő figyelmet a szláv források tanulmányozásának. S noha igaz, hogy nincs tudomásunk sok szláv forrásról, mégis egyrészt e források egyes részleteinek helyesebb értelmezése érdekében meg kell ismerkednünk a velük foglalkozó újabb irodalommal, másrészt feltárómunkát kell végeznünk annak érdekében, hogy az esetleg még rejtőzködő szláv forrásokat is közkinccsé tegyük. Hogy az erre irányuló erőfeszítések új eredményeket is hozhatnak, erre vonatkozólag talán haszonnal lehet olvasni e sorok írójának a Konstantin- és Metód-legenda magyar részleteinek újszerű értelmezését adó tanulmányát (A magyarok említése a Konstantin- és a Metód-legendában. Budapest, 1974. MNyTK. 141. szám; eredetileg: MNy. LXX(1974.) 1—4. száma), valamint ugyancsak e szerzőnek a 811. évi bizánci—bolgár háború kapcsán szereplő Çgre-Vçgre-Ugre népnév hitelességéről írott tanulmányát. (A magyarok említése a 811. évi események óbolgár leírásában. Bp. 1977. MNyTK. 148; eredetileg MNy. LXXII (1976) 2. - LXXIII (1977) 1. sz. Jelen dolgozatomban az MHK-ban az „Elbeszélés a magyar-bolgár háborúból" címet viselő forrással óhajtok foglalkozni. Egyrészt azért, mivel ezideig e forrásnak sem forráskritikai, sem nyelvtörténeti értékelése nem történt meg, másrészt azért is, mivel időközben e forrásnak új változatai is előkerültek (ilyen a szófiai Bolgár Tudományos Akadémia Könyvtárában őrzött kézirat, vö. Chr. Kodov, Opis na slavjanskite rbkopisi ν Bibliotekata na Btlgarskata Akademija na Naukite. Sofíja, 1969. 142-145). A szláv historiográfia e forrást „Ö u d ο ο Β ο 1 g a r i η e" címen tartja számon. Az emléknek öt másolata ismeretes: 1. a Troicko-Sergievskaja Lavra 14. századi Prologjában (az elbeszélés április 23. alatt található a kézirat 729—734 lapján; első említése: 0. Bodjanskij, Ο vremeni proischoZdenija slavjanskichb pisbmeni.Moskva, 1855. 357—358. CXIV—CXV; kiadja: I. I. Sreznevskij, Drevnie pamjatniki russkogo pisbma i jazyka X-XIV vekovb. Spb. 1863, 259-260; [Ljuben Karavelov] Sokoli. Sborniki. I. Bukarest, 1875.152—153; Chr. M. Loparev, éudo Svjatogo Georgija ο Bolgarinë. Spb., 1894. 1-21: Pamjatniki drevnej pisbmennosti, No. C [= 100]; az emlék lelőhelye: régen a Bibliotéka