Századok – 1977
Folyóiratszemle - Villa; Brian L.: Az amerikai hadsereg; a feltétel nélküli megadás és a potsdami nyilatkozat 629/III
ÓBOLGÁR FORRÁS A M AGYAR-BOLGÁR HÁBORÚRÓL 321 Troicko—Serg. Lavry No 5., ma a Bibi. Moskovskoj Duchovnoj Akademü);2. az 1593. évi orosz „Izmaragd"-ban (F. Dobrjanskij, Opisanie rukopisej Vilenskoj Publiönoj Biblioteki, cerkovno-slavjanskichb i russkichb.Vilbna, 1882. 364; az „Izmaragd" 397v lapján); 3. a V. I. Grigorovií-féle kézirat-gyűjteményben (vö. Otcet Moskovskogo Publiínogo i Rumjancevskogo Muzeev za 1876-1878 g. Moskva, 1879. 52; az Α. V. Gorskij által készített másolatról még nincsenek pontos adataink); 4. egy 17. századi belorusz íetij-mineában (a kézirat 1669-ből származik, az elbeszélés a 185v lapján található, vö. F. Dobrjanskij, Opisanie i. m. 137; kiadta Loparev i. m.; ez emléket még a „XVII. századi orosz kézirat" néven is emlegetik, lásd Christomatija po starobilgarska literatura2. Sofija, 1967.227); 5. a szófiai 14-15. századi Prologban (a kézirat jelzete: Prolog 17a, az elbeszélés április 23-ánál a 729-734 lapokon található; első említése: I. Snegarov, Neizvesten dosega prepis ot razkaza „Öudo s Btlgarina Georgi": Izvestija na Inst. za bilg. istorija, kn. 3-4. (1951), 295-296; kiadja: I. Snegarov, Starobilgarskijat razkaz „Cudo na sv. Georgi s Btlgarina" kato istoriőeski izvor: Godisnik na Duch. Akad. IV (XXX)/2. (1954-55.), 217-241; B. St. Angelov, Staroslavjanski tekstove. I. Nov prepis na starobilgarskija razkaz „éudoto s B-blgarina": Izvestija na Inst. za bt lg. literatura, kn. III (1955.), 167-173; Kodovi. m.). Vö. Christomatija2 227. A „szent György-csoda" 14. századi orosz kéziratának magyar fordítását már az MHK is közli, de ez a fordítás nem elég pontos, sőt helyenként hibás is. Én most az alábbiakban a 14-15. századi szófiai kézirat szöveghű fordítását teszem közzé: idézőjelben a szószerinti fordítást, idézőjel nélkül a tartalmi kivonatot közlöm; a többi kézirat eltéréseit, változatait csak akkor tüntetem fel, amikor tartalmi szempontból fontosabb eltérésekről van szó. A magyarokra vonatkozó részletnek viszont minden szövegváltozatát feltüntetem. A magyarokra vonatkozó részleteket dőlt szedéssel emelem ki. Lássuk most a szófiai kézirat (5.) fordítását:1 „Szent György vértanú első csodájaa a bolgárral, akit György megmentett és kiszabadított. Dicsőséges Atyám! Egy vándor-barát érkezék, mondáb . Néhány napot ott töltött, megbetegedett és magához szólított. Midőn hozzámentem és leültem melléje a [monostor-]vendégfogadó ban, lefeküdvén ezeket mondta nekem:... vedd el ezt a keresztet és őrizd meg. És mondám néki: Mi ez a kereszt? És mondá: Nagy történet [szól] e keresztről. ... érzem közeli végemet. Imádkozz értem a kegyelmes Istenhez, ... és három öreget ['szerzetes'] odaszólított... imádkozott velük ... és mondá: Uram, Péter igumen atya, én a nemrég megvilágosított bolgár nemzetből való vagyok, amelyet az Isten a mi éveinkben0 szent keresztséggel világosított meg kiválasztottja, Boris útján, aki a szent keresztségben a Michail ["Mihály'] nevet kapta, aki Krisztus hatalmával s a kereszt jelével meggyőzte" a soha meg nem alázkodó bolgár nemzetséget, és az ördög álnok incselkedésével elhomályosult sziveket az igaz Isten megismerésének világával megvilágosította és elfordította őket a sötétd, istennek nem tetsző áldozataiktól, és kivezette őket a sötétségből a világosságba, az álnokságból és igaztalanságból a bizonyosságba, ae büdös és tisztátalan ételeiket, szétrombolta szentélyeiket, és az igaz keresz-1 A betű nélküli változatok az 1. (14. századi orosz) kézirat eltéréseit jelzik. - a) a kereszttel és - b) keresztet tartván. - c) ezekben az években. - es) a konok és. - d) álnok és büdös. - e) és elátkozta. - f) Osif ['József], - g) mások tanítóit és prédikátorait (vö. Snegarov, Starobilg. razkaz
