Századok – 1977
Közlemények - Ripoche J. P.: Bizánc vagy Róma? Magyarország vallásválasztási kérdése a középkorban 79/I
90 J. P. RIPOCHE Ajtony birtokát, hiszen tudhatta, hogy ellenfele nem számíthat Bizánc segítségére: 980 óta állandóan lekötötte azt Sámuel cár bolgárainak támadása. Uralkodásának első éveiben II. vagy Bolgárölő (Bulgarokton) Bazilt az foglalta el, hogy véglegesen rendezze túlságosan nyughatatlan szomszédainak sorsát.5 6 A bizánci kereszténység azonban Gyula és Ajtony bukása ellenére is tovább élt Magyarországon. I. István, akire ifjú korában az ortodox szellem hatást gyakorolt, megtette a szükséges intézkedéseket a magyarországi görög kolostorok megoltalmazására; kiváltságokkal látta el azokat, s alapítványokat tett számukra. A veszprémvölgyi görög apácák javára szóló adománylevél5 7 leginkább szemmellátható bizonyítéka annak, hogy mennyire tiszteletben tartották és védelmezték Magyarországon a bizánci kereszténységet. I. István olyan előjogokkal ruházta fel az ortodox ritusú kolostorokat, mint a római katolikus ritusúakat. A veszprémvölgyi görög ritusú apácakolostor alapítóoklevelét I. István király idejében bocsátották ki. A görög nyelvű oklevél, amely egy 1109-ben készült másolatban maradt fenn Könyves Kálmán latin nyelvű megújító oklevelével kapcsolatban — (és ugyanazon a hártyalapon található, a latin szöveg elé írva,) — keltezést nem tartalmaz ugyan, de bevezető mondatával kétséget kizáróan vall az oklevél kibocsátójáról: t Ενου(ο)ματί τοΰ π(ατ)ρ(ό)ς καϊ τον υιον και τον αρΊον πν(είματο)ς εντβλλομαι éyó Στέφαρϊανος Χριστιανός, à καϊ κραλ πάσης Ούγγρίας Ποωΰντα... Komjáthy Miklós58 szerint ugyan Géza, István atyja bocsátotta ki ezt az alapító oklevelet, aki a keresztségben az István nevet kapta, de István király-ként említése (a szláv eredetű kral szóval), továbbá az egyházi és közigazgatási szervezetre utaló stratigoi és episcopoi kifejezések használata az apácakolostorhoz tartozó falvakkal kapcsolatban, kétségtelenné teszik, hogy az oklevél nem Géza nagyfejedelem, hanem Szent István király idejéből származik. Szentpétery Imre azt tartja, hogy a kolostort 1001-ben emelték. Néhány történész pedig egyenesen azt állítja, hogy István ezt az apácakolostort abból a célból emeltette, hogy menedéket adjon nővérének, aki Gavril Radomir bolgár carevicsnek, Sámuel fiának felesége volt. Larisszának a bolgárok által folytatott ostrománál Gavril Radomir beleszeretett egy Iréné nevű szép fogoly nőbe, s emiatt István nővérét elűzte magától. Lehetséges azonban, hogy a magyar király ezt a kolostort Imre, egyetlen férfikort ért fia feleségének tiszteletére alapította, aki II. Bazil rokona volt; ez esetben az alapítólevelet az 1020-25-ös években kellett kibocsátani (Imre 1006-ban vagy 1007-ben született). Az 1020-25-ös években István jó viszonyt tartott fenn bizánci szomszédjával. Ezekben az években István latin szertartású templomot építtetett Konstantinápolyban. Moravcsik Gyula5 9 szerint ezt a kolostort minden bizonnyal a bizánci hercegnőnek, Imre feleségének tiszteletére alapították. István mindenesetre jelentős sikereket ért el abban, hogy a két vallás koegzisztenciáját biztosítsa, mivel még a 11-12. századi magyar királyok is lelkiismeretesen 55 Szentpétery: SRH II. Legenda S. Gerhardi. . . 491-493. - Moravcsik Gy.: Byzance et le christianisme hongrois. 327. 5 6 L. Bréhier: Vie et Mort de Byzance II. (Bulgária helyzetére vonatkozóan II. Basileus idejében Id. II. 188, 192). 51 Moravcsik Gy.: The Role of the Byzantine Church in Medieval Hungary. Studia Byzantina, 334. 5" Komjáthy Miklós: Quelques problèmes relatifs à la charte de fondation du couvent des religieuses de Veszprémvölgy. „Mélanges offerts à Szabolcs de Vajay". Braga. 1971, 375. 59 Moravcsik Gy.: Byzance et le christianisme hongrois. 329.
